A múlt héten spanyol királyi kitüntetést kapott Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, aki egyben az Olmos és Tóth cég igazgatója. A kitüntetés neve: a Katolikus Izabella rend tisztikeresztje. Az adományozó a spanyol király, VI. Fülöp.
A laudáció szerint a kitüntetés magyar-spanyol kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és a spanyol sonka magyarországi megismertetése érdekében végzett munkáért jár. Spanyol szempontból. Magyar oldalról nézve a minőségi mangalicatenyésztés érdekében is sokat tett az egyesület.
Tóth Péterrel és Veégh Attilával a Magyar Gasztronómiai Egyesület 2021 végén tartott bemutatót a budai Kitchen Factory helyiségeiben. Veégh Attila a spanyol Monte Nevado magyarországi kereskedelmi igazgatója, a mangalicafesztivál létrehozója.
A bemutatóra a tőkehúsokat a Monte Nevado cég hozta, melynek mangalicáit az Olmos és Tóth Kft. tenyészti Magyarországon a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének felügyelete alatt. Itt minden sertésegyed személyes eredetigazolást kap.
Az ételeket Huszár Krisztián és Mogyorósi Gábor készítette (vietnamigulyas.hu). Egyfajta konyhatechnológiai szemináriumot tartottak a Gundel szakiskola diákjainak.
Az elkészített ételek: hagymalekvárral töltött sertésláb, sertésfül fűszernövény-salátával, rántott karaj „Robuchon” krumplipürével.
A rántott húshoz bemutatták a minőségi mangalicából és a szupermarketekben kapható akciós karaj közötti különbséget látványra, majd ízre is.
Tóth Péter egy korábbi videóban részletesen beszélt a mangalica sorsáról és a spanyol-magyar együttműködésről. Most más kérdések is szóba kerültek.
Mi lehet az oka annak, hogy egyre gyengébb az ételek íze? Miért fontos az, hogy melyik termelőtől származik a hús, akkor is, ha mangalica?
Meddig lehet büntetlenül növelni a hatékonyságot értékkiszedéssel? Miért látszik elkerülhetetlennek a tömeghús laboratóriumi előállítása? (Az interjú Ukrajna orosz lerohanása előtt készült.)
Van-e esélye a minőségnek? Mi az a „restrukturált” élelmiszer? És mit szól ehhez Frankenstein?
Miért tűnnek el azok a kis gazdaságok, amelyekről tulajdonképpen „szólna ez az ország”? Létrejött az a nagyüzemi „csúcs szuper gépezetű” műfaj, amely nem tűri meg a kisebbet maga mellett. És mivel nagyobb a lobbiereje, „rendeleti úton” tud védekezni a kisgazdaságok ellen. „Magyarországon azt a védekezést találták ki, hogy az állatorvosi karon keresztül kijárnak bizonyos rendeleteket… például a PRRS-re (emberre nem veszélyes sertéskór) hivatkozva.”
Veégh Attila a Monte Nevado magyarországi kereskedelmi igazgatója, a mangalicafesztivál ötletgazdája:
A sonkakészítés után megmaradó húsrészeket a Monte Nevado tőkehús formájában külföldön is forgalmazza, Magyarországon 50-60 étteremnek szállítják mint kiemelkedő minőséget. Monte Nevado tőkehús kapható a Széna téri piacon, a Nagyvásárcsarnokban, Szentendrén és a Rózsadomb bevásárlóközpontban is.
Ami a tisztavérű és nem tisztavérű mangalica kérdését illeti, ez Magyarországon egyelőre problematikusnak tűnik. A közönség edukációra szorul?
A karajt besózzuk, idővel a sót lesöpörjük, a szeleteket panírozzuk, krumplipürével tálaljuk. A Robuchon-féle püré különlegessége a vaj magas aránya és a hozzáhasznált Ratte burgonya.
Mogyorósi Gábor és Huszár Krisztián hagymalekvárral töltött sertéslábat sütött.
Fülsaláta vagyis pirított fül csíkra vágva, saláta levelekre és fűszernövényekre téve, vinegrettel és lilahagymával.
Technológia: szaftos húsgombóc, rizsmosás, savasság szintjének beállítása.
Kapcsolódó
Tóth Péter és a mangalicák, Mogyorósi Gábor receptjeivel
Mangalica a köbön
Aranyszalagos tiszta vérű
Vietnamigulyas.hu
Mogyorósi Gábor
Huszár Krisztián
Baszk vacsora Budán
Natur brut a Kis Svábhegyen
Dunapark újratöltve
Mák egyetem
Laci mint konyha
Sertésláb hagymával töltve (Huszár Krisztián)
Húsgombócok szaftosan
