Ételvölgy

Foto: Helge Kirchberger / Red Bull

Olaszországban húsz régió van. A csizmaszár felső részén fekszik keresztbe Emilia-Romagna, területe durván negyedakkora, mint Magyarország. Ezen a nem túl nagy helyen van keleti tengerpart, hegy és lankás vidék, és a termékeny Pó-medencéből is egy adag. A Parma és Modena között húzódó középső sáv Food Valley néven rögzült a köztudatban, Bolognát magát – a régió székhelyét – tavaly az egész világ kulináris fővárosának szavazta meg egy nagy turisztikai magazin olvasótábora.

Emilia-Romagnában az emberek, ha lehet, még többet foglalkoznak az evéssel, többet is beszélnek róla, mint más olaszok. És büszkék is erre a kultikus hagyományra (il culto del benessere) amit a 12. századig követnek vissza, a bolognai egyetem alapításáig. Akkoriban lettek ők „a kövérek és a tanultak” városává (la grassa e la dotta).

Többszörösen kitüntetett könyv a régió konyhájáról

A Michelin 165 éttermet ajánl Emilia-Romagnából, köztük tizennyolc az egycsillagos, kettő a kétcsillagos, egy a háromcsillagos. Habár a helyieket ezt kevésbé izgatja, mert a piacon és sok egyszerű osteriában is kiváló regionális alapanyagokat kapni. Melyek közt több tucat a DOP vagy IGP (eredetvédett és oltalom alatt álló földrajzi jelzés). Úgymint: kétféle olívaolaj, huszonkét bor, öt sajt, tizenkét hentestermék, tizenhárom egyéb termék.

Idevalósi a Parmigiano Reggiano, a Grana Padano, a Provolone Valpadana és az igazi tradicionális modenai balzsamecet. A húsfélék közt ott a pármai sonka (prosciuotto és coppa di Parma), a mortadella di Bologna, a Salame Felino, a pancetta die Piancentina, a culatello di Zibello, a modenai zampone és cotechino. Nevezetes és részben védett is több helyi zöldség: sütőtök, gomba, zöld spárga, krumpli, fokhagyma.

Parmigiano Reggiano

A természeti adottság és a tudatos fogyasztó alapfeltétel a jó minőséghez, de a kiemelkedő termékek termelőit konzorciumok is védik, melyek feladata a koordinálás, a versenyfelügyelet, a csalók elleni védekezés, az adott termék reklámozása. Vagyis minden szupertermékre van külön szervezet, amely egyszerre segíti a fogyasztót és a termelőt, garantálja a minőséget, információs anyagokat készít, kóstolókat és workshopokat tart, bemutatókat, fesztiválokat szervez, megjelenik nemzetközi vásárokon. Teszi mindezt az agrárminisztérium anyagi és logisztikai támogatásával (Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali).

Aceto Balsamico Tradizionale Di Modena

A Zampone/ Cotechino Modena IGP oltalom alatt álló földrajzi jelzés (indicazione geografica protetta). A legenda szerint 1511-ben készült az első ilyen típusú termék, amikor Mirandola várának védői II. Gyula pápa seregeinek közeledtére menteni kezdték a menthetőt. Sok állatot voltak kénytelenek levágni, a húst pedig valahogy tartósítani kellett (úgy, hogy a hadi helyzetben még a legkevésbé értékesnek tartott részek is felértékelődtek). Sertésbőrbe és lábba tölötték a friss húst és bőrt, amiből abálás után „útrakész termék” lett, két édestestvér: zampone (töltött láb) és cotechino (töltött bőr vagy bél).

Így történt, vagy sem, a hős disznómentők emlékét híven ápolják, a termék megőrizte különlegesen olvadós töltelékét. 2001-ben jött létre az idevágó konzorcium, 500 évvel a csata után kiküzdötték a védett földrajzi jelzést, évente rendeznek zampone fesztivált.

Recept

Zampone, lencse

 

A zampone klasszikusan mellső lábból készül, amihez hozzávágják a csülök egy részét is. Klasszikus házi bontásnál a bőrt – fentről kezdve kicsi csontozókéssel körkörösen haladva – lefejtik, közben majdnem az összes csontot kiszedik.

Így keletkezik a hibátlan, hosszú mandzsettájú tölteni való „kesztyű”. (Amúgy japánok svájciakkal együttműködve külön erre a célra is kifejlesztettek csontozó robotokat.)

A töltelék rendkívül karakteres és szaftos a sok bőrtől. A fűszerezés alapvetően só-bors, bor és még néhány „titkos” ízesítő, például fahéj vagy édesköménymag. Megengedett az aszkorbinsav és a pácsó használata. Zampone előfőzve kapható a budapesti Széna téren, A húsosnál.

Klasszikus garnírungja a lencse, de adják zöldségpürékkel is (krumpli, szárzeller, répa). A hozzáadott pecsenyemártásba kötelező némi öreg modenai balzsamecetet keverni.

Ha otthon akarunk kísérletezni, a hentestől kérhetünk megfelelő sertéslábat, amit kicsontoztatunk, vagy magunk is megpróbálhatjuk (töltés előtt 12 órára áztassuk hideg sós vízbe). Ha mindez nem sikerül, próbálkozhatunk sertéshálóval is az alábbi töltelékkel.

Töltelék

  • 200 g sertéstarja
  • 200 g sertéslapocka
  • 100 g vékony sertésbőr blansírozva
  • 300 g tokaszalonna
  • 100 ml alaplé vagy leves (kocsonyásra sűrítve)
  • 1 kg húskeverékre 13 g só és 3 g négyfűszereverék (bors, szerecsendió, szegfűszeg és fahéj vagy édesköménymag)

A húsokat, a szalonnát és a bőrt csíkra vágjuk, erősen lehűtjük. A húst 7-10 mm-es, a szalonnát és a bőrt 3-5 mm-es tárcsával daráljuk.

A húst, bőrt, kocsonyás levet egyenletesre összegyúrjuk (alaplé híján használhatunk vizet is). A masszát kicsontozott lábba (vagy blansírozott bőrbe) töltjük, majd szabályosan henteshurokkal körbekötözzük, alufóliába csomagoljuk, az alufólia két végét ellentétes irányban forgatva lezárjuk. 80°C-ra melegített vízbe tesszük, 80°C-os sütőben 3-4 óráig pároljuk (sertéshálóban kevesebb is elég). A lében hagyjuk kihűlni.

Lehet azonnal is fogyasztani, de állagának és ízének is jót tesz, ha egy napig hűtőszekrényben állni hagyjuk. Tálalás előtt 10 perc alatt visszamelegítjük, kicsomagoljuk, szeletre vágjuk.

Lencsesaláta

  • sofrito
  • lencse
  • vinegrett

A sofrito egyfajta zöldségalap: kis kockára vágott sárgarépát, szárzellert, hagymát, fokhagymát párolunk kevés olívaolajon. A lencsét közben nem túl puhára főzzük. Belekeverjük a sofritót, majd – még langyosan – a vinegrettet is. Szobamelegen tálalva friss borsot őrölünk rá.

Vinegrett

  • 100 ml vörösborecet
  • 2-3 csipet só
  • 300 ml olaj (egy része lehet olívaolaj, másik része semleges növényi olaj)
  • 1-2 ek dijoni mustár
  • frissen őrölt bors

Keverőtálban habverővel összekeverjük a borecetet, sót, borsot, mustárt. Az olajat folyamatos keverés mellett adjuk hozzá, míg szép krémes öntetet nem kapunk.

Kapcsolódó

Ételvölgy (Emilia-Romagna)
Ecetek
Susanne Daucher ecetei

 


Recept

Melanzane alla Parmigiana

Észak-Olaszországban magától értetődőnek tartják, hogy az étel nevét a Parmigiano Reggiano, vagyis a parmezánsajt ihlette. Délen tősgyökeres szicíliai ételnek mondják, nevét különböző szicíliai kifejezésekből eredeztetik. (A palmigiana zsalugátert jelent, ami hasonlóan rétegelt, mint a rakott padlizsán; a damigiana az a kosárféle, amibe a forró cserépedényt tették tálaláskor, illetve borosüvegeknek is van hasonló borítása, lásd még: demizson). De a szicíliaiak mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy a padlizsán dél felől érkezett Itáliába, a parmigiana sokáig nem is tartalmazott parmezánt.

A dél-tiroli születésű Roland Trettl vegetáriánus menü részeként tálalta a salzburgi Ikarusban. Adható sült hús vagy hal mellé is, egyes szakácsok friss oregánóval ízesítik.

Hozzávalók (4-5 fő részére)

  • 1,5 kg padlizsán,
  • 70 dkg paradicsom,
  • 30 dkg mozzarella,
  • 8-10 dkg parmezán,
  • fokhagyma, olívaolaj, bazsalikom

Kevés olívaolajon finomra vágott fokhagymát párolunk, míg nagyon kis színt nem kap. Hámozott, magozott, kockára vágott paradicsomot adunk hozzá. Sózzuk, esetleg késhegynyi cukorral édesítjük.

A paradicsomot kissé szétnyomkodjuk, nagyon kis lángon sűrítjük (nem túl sűrűre), végül apróra tépdesett friss bazsalikomot adunk hozzá. Mindenki maga dönti el, hogy a mártást átpasszírozza-e vagy inkább meghagyja darabosnak. (Készíthetjük egészben eltett olasz konzervből is. Ezt készítés előtt leszűrjük, levét másra használjuk.)

A padlizsánt hosszanti irányban 5 mm vastag szeletre vágjuk, félórára besózzuk, lemossuk, szárazra töröljük. Lisztben megforgatjuk (a lisztet alaposan lerázzuk), olívaolajon aranyszínűre sütjük, papírral leitatjuk.

Egy nem túl magas falú vastepsit (vagy tűzállótálat) bedörzsölünk fokhagymával és kikenjük olívaolajjal. Ebbe tesszük az első réteg sült padlizsánt. Vékony rétegben paradicsommártást kanalazunk rá, erre a vékonyra szelt mozzarellát. Meghintjük reszelt parmezánnal. A rétegeket addig ismételjük, míg 6-7 cm magas nem lesz az étel. A tetején az utolsó réteg padlizsánra mozzarella és parmezán kerül. 180-200 °C-on 20-30 percig sütjük. Friss bazsalikommal tálaljuk.

Variáció: a padlizsán kiválóan helyettesíthető cukkínivel vagy édesköménnyel, szokták borjúhússal vagy csirkével is készíteni.


Recept

Spárgarizottó, paradicsom, fenyőmag

Az IGP-listán Asparago verde di Altedo néven szerepel Emilia Romagna egyik zöld spárgája, amit a Római Birodalom egyes korszakaiban egyenként csomagoltak papírba, hogy Rómába szállítsák. Megkülönböztető jegyei közt szerepel ma is, hogy állaga „szálkamentes”, íze karakteres, enyhén kesernyés, nagyon delikát. A Bologna közelében fekvő Altedóban két májusi hétvégén is rendeznek spárgafesztivált.

Spárgakrém

  • 1 csomag zöld spárga tisztítva és darabolva
  • esetlegesen: kevés só és cukor

A spárgafejeket levágjuk és félretesszük a tálaláshoz. A szárakat 4 cm-es darabokra vágjuk. Széles serpenyőbe tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy épp csak ellepje. (Ha csipetnyi szódabikarbónát is adunk bele, zöldebb marad a színe.) 5-6 percig főzzük, leszűrjük, a főzővizet félretesszük, a spárgát botmixerrel krémesítjük. Szükség esetén visszaadagolunk bele egy kis főzővizet.

Szikkasztott paradicsom

  • 10 koktélparadicsom
  • 1 ek barna cukor
  • tengeri só
  • olívaolaj

A paradicsomba egyik végén keresztet vágunk, 15-20 másodpercre lobogva forró, majd jeges vízbe mártjuk, lehúzzuk a héját. Félbevágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire tesszük vágott felével felfelé. Mindegyikre adunk néhány kristálynyi sót és cukrot, cseppnyi olívaolajat. 30 percre 140 °C-os sütőbe tesszük. A végeredmény egy kicsit töppedt, de még szaftos hatású, koncentrált ízű paradicsom.

Rizottó (4 főre)

  • 320 g Carnaroli rizs
  • 500 ml forró zöldségalaplé
  • 50 g hideg vaj
  • 50 g frissen reszelt parmezán
  • olívaolaj
  • só ás fehér bors

A Carnaroli sokak szerint az olasz rizottórizsek királya, 2007 óta eredetvédett. A Vialone és a Leoncino rizs keresztezéséből jött létre a második világháború után, a Pó-síkságon termesztik. Vízfelvevő képessége és keményítőtartalma épp arra teszi alkalmassá, amire itt szükség van: nagyon krémes rizottó lesz belőle – de úgy, hogy a szemek közben nem pempősödnek, megőrzik feszességüket.

Lábosban kevés olívaolajon néhány percig üvegesítjük, aztán sózzuk-borsozzuk. Keverés mellett fokozatosan felöntjük a forró alaplével, mindig újra hagyjuk elpárologni. Amikor félig elkészült, hozzáadjuk a spárgakrémet, így főzzük készre. A legvégén részletekben hozzáadott vajdarabokkal és parmezánnal kis lángon krémesre keverjük.

Lehetséges verzió: a rizst megmossuk (ami a hagyományos rizottófőzésnél nem szokás). A mosóvizet félretesszük. Amikor közepesen erős lángon a rizst enyhén megpirítjuk, akkor a szemek mélyebb diós ízt kapnak. Főzéskor a keményítős mosóvizet visszaadagoljuk, ezzel krémesítjük.

Tálalás

  • 10 g pirított fenyőmag
  • finomra vágott fekete olajbogyó
  • spárgafejek felezve
  • fél citrom
  • bazsalikom vagy shizolevél

Tálaláskor szikkasztott paradicsomot, zöld leveket, olajbogyót és pirított fenyőmagot adunk a tetejére, reszelt citromhéjjal és pár csepp citromlével ízesítjük.

 


Recept

Tejben főtt karaj (arista di maiale al latte)

Emilia Romagna egyik jellegzetes népi étele – Artusi ugyanúgy ír róla, mint Ada Boni vagy Marcella Hazan, akik a legnagyobb szakértők ebben a kérdésben. Egyszerűnek tűnik, mégis a reveláció erejével hat: a pecsenye tejben készül, ami szép lassan túrósodik-karamellásodik, miközben húsos szaftokat vesz fel, hogy végül meglepően egyéni mártássá álljon össze. Készülhet raguként lapockából, de jellemzőbb az egyben sült karajos változat, amit tálaláskor vékonyra szeletelnek (hasonlóan a vitello tonnatóhoz).

Hozzávalók

  • 1,5 kg sertéskaraj egyben
  • olívaolaj
  • 80 g vaj
  • 2 szál zsálya
  • 1 szál rozmaring
  • 1 fej fokhagyma félbevágva
  • 1-1,5 liter zsíros tej
  • só, bors, esetleg némi citromhéj

A húst alaposan sózzuk-borsozzuk, formára kötözzük. Nagyobb csurranás olívaolajon vasedényben közepes lángra tesszük. Mozgatás nélkül hagyjuk pirulni egy ideig, majd nagy húscsipesszel forgatjuk tovább. A körbepirítás 10-12 percig is tarthat. (Ilyenkor egyesek egy pohár fehérborral is felöntik, amit teljesen besűrítenek.) Amikor szép egyenletes színt kapott, hozzáadjuk a fokhagymát és a zöldfűszereket (esetleg egy darab citromhéjat is). Felöntjük tejjel, hogy félig vagy annál kicsit jobban ellepje. (A tej mennyisége az edénytől is függ.)

Először kis lángon sűrítjük. Amikor túrósodni és barnulni kezd, lefedjük, még kisebb lángon készítjük tovább. Húsz percenként locsoljuk. Minőségtől és mérettől függően 45-60 percig készítjük (ne száradjon ki). Ekkor a húst kivesszük, nedves ruhával letakarva melegen tartjuk, kiszedjük az ízesítőket (zöldfűszer, fokhagyma, citromhéj). A mártásban ekkorra elkülönül egy leveses állagú rész a húsízű, túrós résztől.

Rusztikusabb tálaláshoz a túrós részt a tányérra kanalazzák, ráteszik a hússzeleteket és körbe öntik a hígabb szósszal. Elegánsabb megoldás, ha a mártás két „fázisát” botmixerrel simára keverjük, és hideg vajkockákat keverünk bele. Habosra kevert krumplipürét vagy krémes polentát adunk mellé.

Változatok: fokhagyma helyett gyakran készül fél karikára vágott hagymával.


Recept

Lasagne

Itt jelenik meg Bologna címerraguja, ami sokféleképpen készül: egyesek sertéshúst, mások csirkemájat is kevernek bele, adnak hozzá fokhagymát vagy húslevest, de az összes helyi recept nagy közös nevezője a marhahús és a vaj. Tehát semmiképp sem húsos paradicsommártásról van szó (ahogy sok külföldi készíti), hanem egy intenzíven húsízű raguról. Jellemző még rá, hogy sosem fogyasztják spagettivel, hanem tojásos tésztákkal adják, főként a tagliatelle vagy a lasagne kísérője.

Mely lasagne mindössze négy elemből áll: főtt tésztalapok, bolognai húsragu, besamel, parmezán. Ezek az elemek jól előkészíthetők már előző nap, kivéve a parmezánt, amit frissen kell reszelni (reszelt formában gyorsan degenerálódik, nem arra teremtődött, hogy darálva tároljuk).

Bolognai húsragu

  • 100 g vaj
  • 2 hagyma
  • 1 sárgarépa
  • 1 szárzeller
  • 500 g marhanyak (tarjarész) darálva
  • 1 szegfűszeg
  • fél csillagánizs
  • 200-300 ml tej
  • 2 ek sűrített paradicsom
  • pohárnyi száraz fehérbor
  • só, bors

A vajon kis lángon finomra vágott hagymát párolunk. Hozzáadjuk a finomra vágott répát és szárzellert, 10 percig tovább pároljuk. Hozzáadjuk a marhanyakat, néhány perc után sózzuk-borsozzuk, szerecsendiót reszelünk rá, szegfűszeget és csillagánizst dobunk bele (a csillagánizs a hagymával együttműködve kiváló ízfokozója a húsnak).

Élénkebb lángon pirítjuk, míg el nem veszti nyers színét. Adunk még hozzá sűrített paradicsomot és felöntjük a borral. Miután elpárolgott, felöntjük annyi tejjel, hogy épp ellepje. Lefedjük, kis nyílást hagyva.

Hagyományosan 2,5-3 órán át főzik kis lángon. Jó megoldás még 80 °C-os sütőben párolni 5-6 óráig. A tetején el fog különülni a zsír, ezt lekanalazzuk (később ízlés szerint visszaadagolhatjuk). Az utóbbi időkben (az elmúlt száz évben) olívaolajjal is készítik, csak a végén adnak hozzá kevés vajat és/vagy sűrű tejszínt.

Tészta

  • 600 g liszt
  • 6 tojás

Érdemes házi tésztát készíteni: nem eltúlzottan nagy munka, és az eredmény összehasonlíthatatlanul jobb, mint a készen vásárolt. A lisztet kiterítjük a munkafelületre, a közepébe formált mélyedésbe ütjük a tojásokat, villával felverjük őket, beledolgozzuk a lisztet és addig gyúrjuk, míg szép fényes és rugalmas nem lesz (5-6 perc). Lefedve egy órát állni hagyjuk.

Nyújtáskor tojásonként kettő (esetünkben 12) labdacsra osztjuk, ezeket téglalap formára lapítjuk, majd egyenként tésztagéppel legalább a második legvékonyabb fokozatra nyújtjuk, vagy akár annál is vékonyabbra (sodrófával még rugalmasabb lesz).

A kinyújtott tésztát nagyjából egyforma téglalapokra vágjuk, abroszra terítjük szikkadni, majd al dentére főzzük. A friss tésztát 1-2 percig, a házilag szárítottat 4 percig, az iparit tovább. Az előfőzött lapokat langyos vízben leöblítjük, felhasználásig ruhára terítjük.

Besamel

A besamel olaszul balsamella néven is ismert, észak-itáliai konyhák örök pillére évszázadok óta. Eleganciáját az adja, hogy sosem pirul le sem a liszt, sem a vaj, a mártás mindig fehér és mégsem liszt ízű, állaga selymesen krémes.

Medici Katalin vitte el Párizsba a 16. században, amikor beházasodott a királyi házba, így – számos más itáliai készítményhez hasonlóan – ez a mártás is beépült a francia konyhaművészetbe, hogy ott tökéletesítsék és rendszerezzék. Így kapott a 17. században Louis de Béchameil márki tiszteletére francia nevet, majd a 20. század elején, Auguste Escoffier enciklopédikus összefoglaló rendszerében az öt klasszikus francia anyamártás egyikévé lépett elő.

A rendszerben minden anyamártásból sok derivátum készülhet. A besamel klasszikus fő derivátumai: gruyère sajtos (Mornay), rákvajas (Nantua), paradicsomos (Aurora), tejszínes-borsos (sauce crème), hagymás (Soubise). Alábbi receptben Thomas Keller megoldását használjuk (francia iskolázottságú amerikai háromcsillagos szakács), ami a Soubise egyik változata. Ő a vidaliát javasolja hozzá – ez egy magas víztartalmú, édeskés aromájú hagyma, íze a manapság szélesebb körben ismert fehér héjúhoz hasonlítható.

Hozzávalók

  • 100 g vaj
  • 100 g liszt
  • 300 g lágy ízű hagyma középfinomra vágva
  • 4 szál kakukkfű
  • 1 babérlevél
  • 500 ml teljes tej
  • 500 ml tejszín,
  • 5 g só
  • szerecsendió

Készítünk egy fűszerzacskót: 20×10 cm-es kétrétegű gézbe kötözünk kakukkfüvet és babérlevelet. Két szélét középre hajtva felgöngyöljük, a két végét kötözőspárgával megkötjük.

Párhuzamos falú nyeles lábosban közepesen gyenge lángon megolvasztjuk a vajat, 7 -8 percig ezen üvegesítjük a hagymát, majd sózzuk. Belekeverjük a lisztet, majd folyamatos keverés mellett több részletben felöntjük meleg tejjel és tejszínnel. Beletesszük a fűszerzacskót, a lehető legkisebbre állítjuk a lángot, időről időre megkeverjük, fedő nélkül készítjük.

10 perc elteltével eltávolítjuk a fűszerzacskót. A folyadékot átszűrjük konyhai robotgépbe és lassan keverni kezdjük, majd idővel felgyorsítjuk, míg selymes nem lesz. Sóval és citromlével állítjuk be az ízét. Gézzel bélelt szűrőn tárolóedénybe szűrjük, vajjal kent műanyag fóliával lefedjük. Amikor kihűlt, hűtőszekrénybe tesszük, három napig tárolható.

Spenótos változat

Összeállítás

  • frissen főtt tésztalapok
  • húsragu
  • besamel
  • frissen reszelt parmezán

A tűzállótálat kikenjük vajjal. A leggyakoribb a következő sorrend: tészta, besamel, ragu, parmezán (ez ismétlődik). Befejezésként a tésztára besamel és sok reszelt parmezán kerül. 180°C-os sütőbe tesszük 20 percre.

Kapcsolódó

Ételvölgy (Emilia-Romagna)
Tojásos tészta


A Magyar Hang 2023. április 27-i számában megjelent anyag szerkesztett változata.

 

Konyhariport rovatunkból

Hozzászólások

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Az oldal fenntartása és fejlesztése költséges, a hozzáférés mégis ingyenes. Kérjük, támogasd munkánkat, hogy a Bűvös Szakács továbbra is így működhessen és fejlődhessen. (Részletek itt, a támogatáshoz katt az alábbi gombra.)

Karizmatikus étel

Itt is követhet minket

7,142lájkolóTetszik
983követőKövetés
2,250feliratkozóFeliratkozás

Támogasson minket adója egy százalékával! A Magyar Gasztronómiai Egyesület adószáma: 18116375-2-41

Médiapartnereink

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!

Ezt is ajánljuk még

A bab hatalma

  Mise en place Az íz és az állag sok módon fokozható – például a zöldség megfelelő előkészítésével (mise en place). Alapfeltétel, hogy jó zöldséget szerzünk...

Kiemelt cikkek

Könyvek (Webshop)

Támogasd a Bűvös Szakácsot!

Az oldal fenntartása és fejlesztése költséges, a hozzáférés mégis ingyenes. Kérjük, támogasd munkánkat, hogy a Bűvös Szakács továbbra is így működhessen és fejlődhessen.

Katt ide a részletekért!