Alexandre Szenegálban született ugyan, de szülei hazajártak Noirmoutier szigetére, hogy a nyári szezonban turistaéttermet üzemeltessenek a tengerparton. Fiatalabb korában szakácstanoncként dolgozott, eljutott Michel Guérard és Thierry Marx konyhájára is, majd 22 évesen vette át a szülői vendéglőt azzal, hogy a szezonális lokálból egész éves megélhetést csinál a feleségével együtt.
Noirmoutier kellemes klímájú szigete Franciaország atlanti partjánál fekszik, Guérande és Challans között félúton. Guérande tisztítatlan durva tengeri sóiról, Challans kacsáiról, Noirmoutier – a só mellett – eredetvédett krumplijáról híres, és persze a rendkívüli minőségű friss tengeri termékekről. Érdekessége még, hogy apály idején gyalog is megközelíthető egy töltésen, habár a hetvenes években épült híd kényelmesebb.
Alexandre és Céline hét évi küzdelem után úgy látta, hogy beletörött a bicska, jobb lesz felmenni a városba munkát keresni. Ekkor váratlanul bekopogtatott egy Michelin-csillag, és megfordult a széljárás. Hamarosan meg tudták vásárolni az épületet, és két részre osztották: egyik oldalon 60 helyes bisztró – La Table d’Élise néven –, a másikon az ötasztalos La Marine. Utóbbinak mára 4 GaultMillau-sapkája és két csillaga van. A konyhát a szaksajtó egy új generáció, az „új francia nagykonyha” szereplőjeként tartja számon. Ez körülbelül annyit jelent, hogy a klasszikusok technológiai alapjaira építkező evolúciós konyha.
Alexandre Couillon saját kertjében szedi a zöldséget és a gyümölcsöt (előszeretettel ad gyümölcsöt a halakhoz), étlapján bemutatja nagy becsben tartott beszállítóit. Két kilométerről hozatja az osztrigát, a halászt – pontosabban horgászt – pedig meggyőzte arról, hogy a horgászbottal fogott halat a hajón rögtön tegye tengervízbe és élve szállítsa a La Marine konyhájára. Martin Klein, aki több mint tíz éve dolgozik a salzburgi Ikarusban, és feldolgozott már néhány különlegességet a világ minden tájáról, itt látott először élő óriásrombuszhalat. Ikedzsime módszerrel vágják, tálalása egyszerű, a lényeg az egyedülálló halminőség.
A halnál az agyba irányított egyetlen jól célzott szúrással azonnali agyhalál áll be. Ezután a farokuszonytól 4-5 cm-re keresztirányban vágást ejtenek, átvágva a gerincet, de nem teljesen átvágva az egész testet. A halat jeges vízben véreztetik ki.
Vendégmenü a salzburgi Ikarusban 2016 júniusában
Krumplivariációk. Pohárkában krémes krumplihab, nagyon vékony krumplicsipsz, tölcsérben krumpliszorbet. A bevezető falatsorozat az Ikarusban Bonnotte fajtájú újkrumpliból készül, ami Noirmoutier különleges mikroklímáján terem és eredetvédett. A kilencvenes években a francia földművelésügyi minisztérium kutatóintézete, az INRA mentett meg a kipusztulástól. Kényes fajta lévén nem alkalmas a tömegtermelésre, ma is csak kistermelőktől lehet beszerezni, nem olcsó, de elérhető áron. Állagra átmenet a lisztes és a salátakrumpli között, különleges ismertetőjele az édeskés gesztenyésség, amire mintegy ízfokozóként erősít rá az, hogy a homokos termőtalajt algafélék trágyázzák.
Noirmoutier lakói új életre kelt krumplijuk első termésének annak idején úgy csináltak reklámot, hogy árverésre bocsátották, a bevételt jótékony célra ajánlották fel. Egy kilóért rekordösszeget, 3.000 frankot vettek be. Így lett közismert márkanév a noirmoutier-i burgonya. Több terroárkrumplijuk is van, további részletek ITT
További üdvözlőfalatok
Algacsipsz osztrigaemulzióval. Ez maga a tenger íze – jódos, sós, algás. Rajta élénken savas krém algákkal.
Füstölt hal. A szasimi minőségű tengeri süllőt olvasztott szalonnazsírral kenik meg, a füstösség igen decens.
Cékla-tarte kagylókrémmel. A kis kosárka valószerűtlenül vékony és omlós, rajta kagylókrém, ezen vékony, marinált csíkcékla.
Makrélapraliné. A fekete bonbon gyerekkori emlék (Alaxandre hét étves koráig élt Afrikában). Mint mondja, Szenegálban sok helyen kávé fölött pörkölődik a makréla. A bonbon thermomixben pürített halkrém, kávéporba hengergetve.
A salzburgi menü
Kagylók és rákok. Alul kókuszos tarlórépapüré, ezen többféle kagyló és rák nyersen vagy alig hőkezelve. A tetején nagyon vékonyra vágott zöldségekből savanyú-édes saláta. Kicsit olyan, mint egy elegáns csalamádé bébizöldségekből. Megjelenik még karfiolmorzsa (a rózsák felszínéről gyalult apró gömböcskék), tengeri szőlő, marinált alga és zöld olaj.
Az egészet lágy rákzselé veszi körbe. Ennek alaplevét lila hagyma héja festi vörösesre, kevés zselatinnal fogatják meg (3g/liter). Kis tarisznyarákból főzik, de Közép-Európában ennek híján készíthetjük szkámpi/garnéla páncéljából/fejéből, némi kagylólével dúsítva. A tányér összességében tengeri szigetet idéz, a tenger gyümölcsei sziporkázó változatosságot adnak, emlékezets, 19,5 pontos étel.
Fekete osztriga Erika módra. Erikának hívták azt a Máltai zászló alatt futó olajszállító tartályhajót, amely 1999-ben süllyedt el a normandiai partoknál, katasztrófát okozva a régióban. Négyszáz kilométeres franciaországi partszakaszt szennyezett be, százezer madarat pusztított el. Ez volt a La Marine nyitásának éve, amikor a kezdeti nehézségek közt még ez a sorscsapás is bekövetkezett. A szakács nem kedveli a „signature dish” műfaját, mert elsősorban a napi piaci kínálata szerint főz. Ezt a „sokkételt” azonban állandóan étlapon tartja.
Az osztrigát tintahalraguban posirozzák, amibe kerül egy kis gyömbér is. Az osztrigahúst (huitre lacotille) vastagon vonja be a fekete olajos krém (tintahal tintája festi), tálaláskor szalonnás ízű keményítős porral hintik be, minta ráesett volna a hó. (A La Marine mindig 2-es méretű osztrigát rendel – ez már elég nagy, de nem túl nagy és nem túl zsíros, sóssága optimális, intenzíven jódos.)
Kedvesnek lenni videóinterjú a szakáccsal ITT
Alexandre Couillon a feddhetetlen minőség, a rugalmasság, a kedvesség és a bizalom fontosságáról, a valódi kézműves beszállítók (horgász, kertész, állatartó stb.) tiszteletéről. És arról, miért kell egy séfnek kedvesnek lennie, végül hogyan lesz a vendégből barát.
Grillezett fehérspárga, csíra, mézes vinegrett. A vastag, szaftos fehér spárgát vákuumcsomagolva előfőzik (85 °C 20 perc). Utána serpenyőben sütik „négy oldalán”, végül Green Egg-be kerül, tulajdonképpen inkább csak egy kis füstölésre. Hangsúlyozottan kevés faszenet használnak, fenyőtűt dobnak rá, többször is. A spárgán színes saláta: Monsieur Couillon minden reggel maga szedi a hozzávalókat, értelemszerűen mindig más kerül a spárgára. Krémes, édes-savanyú mézvinegrett kíséri: semmi más, mint olaj, letyánecet, méz.
Szkámpi, borsó, málna. A termetes szkámpi mellett friss langyos saláta (vagy főzelék?) zöldborsóból és mentás borsókrémből. A málna pikantériát hoz a képbe: megjelenik friss gyümölcsként és a vinegrettben is, továbbá a meleg málnaszirupba áztatott almadarabkákban.
Szaibling, fiatal brokkoli, kecsketej, fekete áfonya. Hazai pályán az étel horgászbottal fogott rombuszhalból készül. Ezt sajnos az egy hónapos Ikarus vendégszereplésre nem lehet beszerezni. Itt helyi szaiblingot tálalnak, így is emlékezetesen szép halétel.
A filézett, lebőrözött hal elkészítése: 10 perc 6%-os sós pác, majd alapos lemosás után, 8 perc vákuum, 48 °C. Mellette hűvös kecsketejfagylalt és áfonya. A savanyú-édes gyümölcsöt jól ellensúlyozza a zöld-vegetális brokkoliszár.
Gyöngytyúk, karotta, tengerisün-tej. A madár húsa és bőre frenetikusan ízes, tökéletes à point. Az íntenzív, koncentrált mártás, erősíti a pecsenyésséget, másfelől ellenpontozó kiegészítő a habos „tengermártás”, amihez tenger gyümölcseiből főzött alaplével turmixolják habosra a tengeri sünt. Ezt a fajta kombinációt a föld és a tenger találkozásának nevezik (terre et mer). A tányéron még: répa és egy – még csúcsgasztronómiában is ritka szép – répapüré, ami könnyű és kifejező, nélkülöz minden bébipapisságot.
Séta a Chaize-i erdőben. Ez is egy költői tányér. Alul egy mély ízű, krémes ganache, rajta zöld machateás szivacs és csicsókafagylalt. A szürkés granulátum tintával festett, lassan szárított tészta, a csokoládés morzsa enyhén olívaolajas. Az erdőben néha szembejön egy nagyon elegáns karamellizált fenyőmag is.
Eper, uborka, rebarbara. Levezető gyümölcsdesszert sok kicsi elemből: eperkompót sziruppal, vajas keksz, uborkás krémhab (espuma), epermering, epres rebarbaraszorbet, rebarbaracsipsz, mentaolaj.
Ha csak egy szóval kellene jellemezni a konyhát és főnökét, találó lenne az, hogy ősvidám. Megszállottan kísérletezik, de a végeredmény meglepően egyszerű, sosem túlbonyolított vagy művi.
La Marine
5 Rue Marie Lemonnier
85330 Noirmoutier en ile, Franciaország
Telefon: +33 2 51 39 23 09
https://www.facebook.com/RESTAURANT-LA-MARINE-NOIRMOUTIER-156045822741/
Restaurant Ikarus/Hangar-7
Salzburg Airport
Wilhelm-Spazier-Strasse 7A
5020 Salzburg
+43-662-21-97
office@hangar-7.com
A GaultMillau Franciaország 2016. október 19-én Alexandre Couillonnak ítélte oda a 2017-es év főszakácsa címet.