Egyik kedvenc gerillafőzdém a Gólem, amit gyakorlatilag az első, Élesztőben bemutatott otthoni főzetek óta folyamatosan követek. Tamás többször mutatott már szépet, jót, adott nekünk szuper IPA-kat, APA-kat, amiket nagyon szerettünk, de valahogy az utóbbi időben az az érzésem, nem találja a helyét az új sörpiacon. A mai napig nagyon szeretem például a Sötét Bunkót, aminek van egyénisége, vagy az Enigmát, amit egy tök jó IPA-nak tartok. De a Manderella, a Hopochochonder vagy a Repeta esetében már az az érzésem, hogy valamilyen köztes dimenzióban lebegve próbálják magukat erre-arra pozicionálgatni. A Repetára például még most is emlékszem, milyen vibrálóan szuper APA volt egykoron, amikor még nem akart ennyire diplomatikus és „könnyen iható” lenni.
Na de mától minden megváltozik, mert új Gólemben fürödhetünk.
Tamás most csütörtökön mutatta be új kreálmányát, a 100Hopsot, amiben nevének megfelelően 100 különböző fajta komlót használt és ha már ilyen szép nagy lett a szám, az alkoholfok is magasabbra került. Így lett belőle egy tisztességes 10%-os dupla IPA. Volt már hasonló próbálkozás, egy haloványra sikeredett Mr. 60Hops, ami ahogy jött, úgy el is tűnt végül a piacról.
Nem mondom, hogy sokat vártam a 100Hopstól, de adni akartam neki egy pohárnyi esélyt. Amúgy az alapötletet teljesen értelmetlennek tartom, józan ésszel végiggondolva senki sem fog 100 különböző komlót kiérezni egy sörből, ennek hiányában pedig kicsit olyan ez az egész, mintha a mélyhűtőben lassan a feledés homályába merülő baromi nagy zsák komlómat belehajítanám a sörbe, hogy ugyan ne rohadjon már a nyakamra. Félreértés ne essék, tudom, hogy itt nem erről van szó, azt is tudom, hogy némelyik komlót igen nehéz lehetett beszerezni, de mindez nem fog értelmet adni a 100Hopsnak.
A sör maga amúgy nem annyira rossz, de a kidolgozottól messze van. Az aroma ázott füves, agresszívbe hajlóan intenzív. A korty legszebb része a decens gyantásság, ami szinte rásimul a szájpadra, de sajnos emellé társul egy kicsit kesernyésbe hajló limehéj és nagyon hiányzik valami, ami vezetné a kortyot: vagy valami trópusi gyümölcs, vagy egy szárazabb, fűszeres vágott fű, vagy valami, ami gerincet ad az italnak. Az utóíz inkább keserű, mint szépen gyantás, az összhatás igen konfúz.
Nem érzem, hogy a 100Hops a sörről szólna. Ez inkább egy jól hangzó szalagcím. Baromi jó kimondani, hogy fú, ittam egy olyan sört, amiben SZÁZ! komló volt, biztos mindenki hanyatt vágja magát tőle. A legjobb clickbait, amit sörgasztro cikk kaphat.
De ezen kívül mit is ad pontosan? Hol a helye a hazai sörpalettán? A Hopster, a Liquid Cocaine, a Greyjoy, a Double Check, a Son of a Bitch egytől egyig jobb dupla IPA-k ennél és a listát még lehetne bővíteni. Elegendő önmagában egy hangzatos név ahhoz, hogy egy sörnek sikere legyen? Erre nem feltétlenül fogadnék. Ha valaki az átlag sörfogyasztóknak főz jellegtelen söröket és azt próbálja valami jó névvel feldobni, ott talán. De egy olyan rétegsör esetében, mint egy dupla IPA, ami egy jól körülírt sörsznob rétegnek készült, egy olyan közösségnek, akik nem először futnak bele dupla IPA-ba és valószínűleg ismerik a hazai felhozatalt is, ott ez édeskevés lesz. Bocs, de egy korsó reklám után csak a kiüresedettség és a csalódás marad, nem a hurráoptimizmus.
Kilencvenkilenccel kevesebb több lett volna. Remélem, hogy a 60, majd a 100 után nem az 1000 lesz a következő állomás, hanem az 1, 3 vagy a 4, mindenesetre valami olyan, aminél van esély egy kidolgozott, tiszta és egyensúlyban levő sört csinálni.