(első főfogásnak, 5-6 személyre)
Három burgonyát meghámozunk, vékonyra szelünk, olajban megsütjük. 40 dkg süllőfilét szabályos darabokra vágunk, kevés durva tengeri sóval félórára besózzuk (ettől feszesebb lesz majd a húsa), majd alaposan letöröljük róla a sót, röviden lemossuk, leszárítjuk. A halszeleteket bőrös oldalukon tűzforró serpenyőben 15 másodpercig sütjük (közben lapáttal lenyomkodjuk), majd hagyjuk őket kihűlni.Két dl tökmagolajat kis lábosban 58-60ºC-ra melegítünk. 10 percre beletesszük a halat, bőrös felével mindig felfelé. Úgy kell megoldani, hogy a bőrt már épp ne lepje el az olaj.
Készítsünk hozzá gyömbéres céklavinaigrette-et.
Ehhez összekeverünk 1,5 dl frissen préselt céklalevet és 2 cl málnaecetet, harmadára sűrítjük. Apró kockára vágunk 15 dkg nyers céklát és 3 dkg friss gyömbért, s beleadjuk a még forró céklalébe, ebben kissé állni hagyjuk. A halat ezzel a céklaöntettel tálaljuk.
Igyekszünk a biopiacon beszerezni (vagy valahol gyűjteni) kerti labodát (vörös paréjt). Íze enyhén édeskés, a spenótéra emlékeztet, de annál komplexebb: enyhén a friss borsó és karalábé aromája is kiérezhető belőle. Jól illik halakhoz és rákokhoz. Európában a 19. századig elterjedt volt a használata, ekkor a könnyebben kezelhető spenót kiszorította a kertekből. (Ha már virágzásnak indul, keserűvé válik.)