Hozzávalók
- 200 g sajt/fő
- 200 g krumpli/fő
- lágyan füstölt császárhús vagy pancetta
- salotta vagy lilahagyma
- savanyított gyöngyhagyma
- apró szemű csemegeuborka (cornichon)
- frissen, nem túl finomra őrölt bors
- esetleg curry vagy fűszerpaprika(pehely)
Előkészítés: a krumplit héjában megfőzzük, a sajtot 5 milliméter vastagra szeljük, a hagymát vékony karikára, a sonkát/szalonnát szeletre, a szeleteket falatnyi darabokra.
A sajtot a raklettlapátra terítjük, ráteszünk kevés frissen vágott hagymát és szalonnát.
A lapátot a raklettkályhába tesszük. Amikor a sajt megolvad, kivesszük. A jó sajt krémesen olvad, nem válik ki belőle a zsiradék, nem lesz gumis.
A kis kotrólapáttal tányérra toljuk, ízlés szerint pirospaprikával borssal vagy curryporral fűszerezzük.
Falatnyit levágunk belőle, és kis darab frissen főtt, még meleg krumpli köré göngyöljük.
Csemegeuborkát, savanyított gyöngyhagymát adunk hozzá. Lehetséges további kiegészítők: bármilyen jó hentestermék (sonka, szalámi, mortadella), szezon szerinti zöldség párolva (spárga, brokkoli, gomba, cukkinikarikák), friss salátafélék.
Variációk
A St Marcellin sajt különösen jól működik krumpli helyett sült almával. Ehhez az almaszeleteket vajon, nagyon kevés cukor és citromlé hozzáadásával pároljuk-pirítjuk.
Nagy klasszikus a kékpenészes sajt a borban vagy fűszeres szirupban posírozott körtével, amihez adhatunk pirított diódarabkákat is.
A legtöbb sajthoz, így a sülthöz is kiválóan illik valamilyen mostarda.
Mostarda
Észak-olasz eredetű készítmény: a gyümölcsöt egészben vagy darabolva teszik el cukros, vagy fehérboros-mézes szirupban, és mustárolajjal (pontosabban mustármagból lepárlással nyert illóolajjal) ízesítik, ami erőteljes ízű és emésztésserkentő hatású.
A világháló tele van különféle mostardareceptekkel, s mivel nevezett illóolajat nem egyszerű beszerezni, sok receptíró egyszerűen megkerüli a kérdést. A legdurvább álmostarda „jobb fajta” mustár hozzáadásával készül, de ez a megoldás nem is emlékeztet a valódira.
Egy fokkal jobb a fekete mustárpor használata: kielégítő eredményt ad, ha tetszőleges sziruphoz adagoljuk a mustárport, míg a megfelelően pikáns ízt el nem érjük. Ehhez adhatunk még hidegen sajtolt mustármagolajat is (amely nem azonos a sokkal intenzívebb illóolajjal).
Közeli rokon az, amit német nyelvterületen Senffrüchte néven készítenek. Ez eredetileg is mustárporral készül.
