
Bankettszerűen, látványosan kell tálalni, de ez korántsem elég – a végeredmény nem lehet puszta látványtál.
A norvég Geir Skeie – aki 3 éve nyerte meg Lyonban a Bocuse d’Ort – ezt írta Széll Tamásnak utolsó intelemként, még Brüsszel előtt: „Íz, íz, íz és még egyszer íz. És legyen meleg”.
Széll Tamás személyében 2013 januárjában először indul magyar versenyző a lyoni Bocuse d’Or döntőben.

Geir Skeie 8 napot töltött Budapesten, hogy segítsen a versenyző felkészítésében. Előzetes elvárása az volt, hogy mi dolgozzuk ki a tányérokat, ehhez fog hozzászólni „Bocuse d’Or szempontból”. Azt tanácsolta, „ne legyünk túl kreatívak, maradjunk a klasszikus oldalon”.
Világos volt: fel kell készülni arra, hogy a versenyen mindkét ételt – a label rouge szárnyast és a doveri nyelvhalat is – 8-12 percen át viszik körbe a bemutató tálon, miközben fotózzák. Ezután tálalják csak ki a zsűrinek, mely zsűrinek még mindig melegen illik megkapnia az ételt. Mindenféleképpen melegen a húst/halat és a mártásokat.
A Bocuse d’Or Europe európai selejtezője 2012. március 20-21-én zajlott le Brüsszelben
Eredetileg 20 ország indult volna, de miután az orosz versenyző segítője nem kapott belga vízumot, végül 19 maradt. Ebből kellett az első 12-be kerülnünk, hogy továbbjussunk Lyonba.
Nehéz feladat volt. Előzetesen 9 biztosnak tekinthető továbbjutóval számoltunk (5 skandináv és 4 frankofon csapattal). Nehéz volt azért is, mert ez „európai 12” hagyomány szerint egyben a lyoni döntő élvonala szokott lenni (a legutolsó alkalommal például az európai 12 ott volt a lyoni döntő első 15 helyén).
A biztos befutónak gondolt országok közül Luxemburg kiesett, a többi 8 azonban bekerült a döntőbe. Itt szerezte meg a magyar Széll Tamás a 9. helyet.

Magunkkal szemben a minimális elvárás az volt, hogy az eddigi magyar teljesítményeket (17. és 18. hely) látványosan felülmúlva bejussunk a lyoni döntőbe, vagyis hogy megszerezzük legalább a 12. helyet. Magunkban a 8.-9. hely megszerzésében reménykedtünk aminek most örülünk.
Néhány érdekesség
Magyarország első helyen végzett a szocializmus sújtotta országok között. A mögöttünk végzett Észtország egyébként nagyon szép teljesítményt nyújtott, a jövőben minden bizonnyal számolni kell a (kiváló északi kapcsolatokkal rendelkező) balti országokkal.
Magyarország megelőzte a Michelin-csillagokban gazdag Olaszország, Spanyolország és Németország csapatát – úgy, hogy ezek az országok is értelemszerűen élvonalbeli szakácsokat indítottak.
És úgy, hogy minden hibát elkövettünk, amit rutintalan csapat elkövethet.

Például
Később kezdtünk, mert nem tudtuk, hogy a szárnyast és halat nem készítik be a konyhába, hanem külön el kell menni érte.
A csapat nem ismerte a legújabb Convotherm kombisütő pontos kezelését (ezért nem sikerült a kívánt módon melegen tartani a garnírungokat.)
Nehezen lepucolható arany filctollal jelöltük a garnírungok helyét előzetesen a tálcán, amit nagy nehézséggel sikerült letisztítani a végén.
Ráadásul a szárnyas fogás tálalásánál épp Magyarország előtt alakult ki a verseny egyetlen nagyobb torlódása: a Széll Tamás számára megadott időpontban a belgák ételét még javában szervírozták, emiatt Tamás ételének tálalása legalább 6-7 percet késett, dísztálát közben a fotóasztalon feltartóztatták. Tamás a mártással és a vágódeszkával vissza kellett fusson a konyhára mártást melegíteni…
Ezzel együtt a magyar szárnyas ötödik (5!) helyre került, megelőzve a franciákat.


Magyar Nemzet címlapsztori március 22-én
A Brüsszelben, a 2012. március 20-21-én megtartott európai selejtezőn Széll Tamás, a Michelin-csillagos budapesti Onyx étterem konyhafőnöke Magyarország képviseletében 9-ik helyezést ért el, és ezzel kvalifikálta magát a döntőben való részvételre.
Ez az első alkalom, hogy magyar szakács eljut a világ legrangosabb szakács világversenyének utolsó fordulójába, amelyet 2013 januárjában rendeznek meg Lyonban, ahová a világ minden részéről érkeznek versenyzők, összesen 24 ország képviseletében.
A selejtezőt egyébként a hagyományosan jól szereplő skandináv országok nyerték: első helyen Norvégia, a másodikon Svédország, a harmadikon Dánia végzett.
A selejtező két témája a label rouge minőségű szárnyas és a doveri nyelvhal volt
A label rouge garantált minőséget jelent: a szárnyast természetes körülmények közt kell tartani, tápszer és antibiotikumok használata nélkül.
Mindkét témában 10-10 adagot kellett tálalni dísztálra, azután 4-4 adagot tányérra.
A 19 tagú zsűri egyik része a szárnyast, másik része a halat kóstolta és értékelte. Elsődleges szempont volt az íz, de a tálalást is pontozták. A zsűriben Magyarországot a magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, a Bock Bisztró konyhafőnöke, Bíró Lajos képviselte.
Széll Tamás segítője Garai Ádám, az Onyx szakácsa volt (a kiírás megszabta, hogy a segítő 23 év alatti kell legyen).
A magyar versenyző felkészítésében részt vett a norvég Geir Skeie, a három évvel ezelőtti Bocuse d’Or világverseny győztese, valamint a Magyar Gasztronómiai Egyesület.
A magyar szakács-csapat trénere („coach”) Hamvas Zoltán volt.
Az utóbbi években magára találó, sablonjaiból kiszabaduló magyar gasztronómia újabb sikerének voltunk tanúi. Maga a tény, hogy magyar versenyző bekerült a lyoni döntőbe, történelmi jelentőségű.
A „magára találás” egyik jele az, hogy a világ egyik legjelentősebb nemzetközi étteremkalauza, a GaultMillau 2012-ben első ízben Magyarországon is megjelenik. Egy ilyen kalauz hiteles mérce sok tízezer igényes turista szemében a magyar gasztronómiához.
A kalauz főszerkesztője, Molnár B. Tamás lapunk brüsszeli tudósítójának elmondta, hogy ez azért is nagy siker, mert ezt az eredményt mindennémű állami támogatás nélkül sikerült elérnie a magyar csapatnak. Egyes skandináv országok nagy összegeket fordítanak ilyen célra, mert az étkezési kultúrát stratégiai ágazatnak tekintik – az ország jól felfogott gazdasági, idegenforgalmi, népegészségügyi és – ami talán a legfontosabb – mentálhigiénés érdekei miatt is.
A hal
A felkészülés során legalább olyan jónak, ha nem jobbnak éreztük a halfogást és garnírungjait, mint a csirkét. A Bocuse d’Or nyertes norvég Geir Skeie segítségét itt éreztük a leghatékonyabbnak. Valamilyen hiba becsúszhatott, erről később kapunk információt. (A magyar halfogás 12-13. helyre került.)

Skandinávok és frankofonok
A 2011-es lyoni Bocuse d’Or döntőben a dobogón csak skandináv versenyzők álltak, ami erősen megrázta a francia szakmát és közvéleményt, vezető francia szakácsok nyílt levelet is intéztek az államelnökhöz, s kérték, hogy a kormány figyeljen oda az éghajlatváltozásra és a francia gasztronómiára.
A skandinávok az elmúlt években rendíthetetlenül haladtak előre: nagyon tudatosan készülnek minden versenyre, államaik támogatják őket, mert rendkívül fontosnak tartják országuk és termékeik imázsát. A skandináv versenyzők mögött tehát ott áll a kormány, a mezőgazdasági minisztérium és az összes minőségi terméket előállító cég. A gasztronómia náluk stratégiai ágazat.
A szárnyas koncepció

A feladat: 2 label rouge minőségű fekete lábú csirkéből kellett 14 adag ételt készíteni. Ebből 10 adagot dísztálra, 4-et tányérra.
Mi egy hagyományos, jó sült csirkét akartunk csinálni, aminek minden része szaftos és pörzsanyagos, ahol komoly szerepet kap a sült bőr íze és ropogóssága; ahol a szárnyas különböző részei egyszerre készülnek el, és mindegyik a legjobb formáját mutatja.
Fontos volt az is, hogy a látványtálas versenyeken használt élvezhetetlen-unalmas „prádokat” igazi tartalommal váltsuk fel. (A „prád” a hazai szakzsargonban egyfajta tölteléket jelöl.)
A lebőrözött, kicsontozott mellhús egy részéből mousseline készült, sajátos eljárással. A klasszikus mousseline-ben jeges tejszín és az ízt adó húst krémesre turmixoljuk (néha adnak hozzá tojásfehérjét is). Mi a tejszín helyett csirkezsírt és barna szárnyasalaplevet adtunk hozzá, mely alaplében meglehetősen sok pirult bőr is főtt.
Megjegyzés
Terveztünk a töltelékbe sült csirke pecsenyelelevéből készült “hőálló” zselékockákat is (=meleg kocsonya). Rendkívüli idő- és törődés igényessége miatt elvetettük.
A halról és a garnírungokról majd később…
