
„Ha valaki szereti a szűnni nem akaró kihívásokat, annak a Hangar-7, mint munkahely, igazi telitalálat” – mondja a Hangar-7 éttermének, az Ikarusnak egyik fiatal szakácsa. E mottó jegyében a salzburgi Ikarus 2010 augusztusában nem egy, hanem három konyhafőnök repertoráját mutatta be: két vendég főzött a házigazdával. Ha úgy teszik, a nemrég kibontakozott osztrák csúcsgasztronómia egyfajta keresztmetszetét jelenítették meg.
Thomas Dorfer a vidéki fogadót, a Landhaus Bachert képviselte, Heinz Reitbauer a bécsi Steirerecket, Roland Trettl és teamje az Ikarust magát.
A három szakács különböző régiókból származik, életútjuk, tapasztalatuk eltérő. Közös bennük az, hogy étlapjuk egyéni, s jóllehet nem a szigorúan vett osztrák klasszikusokat kínálják, mégis Ausztria büszkeségei, az új osztrák konyha meghatározó alakjai. A legjobb értelemben vett hagyományápolók.
Steirereck
Bécsben ma is él 180 éves narancsfa, ritka fajta keserűnarancs nő rajta. Kicsit odébb „buggyos” forma sárga citrom és sok más nem mindennapi citrusgyümölcs. A helyszín a schönbrunni kastély melegháza, ahová a régi időkben császárok és királyok importáltak némi déli nosztalgiát – máig ható sikerrel: a növények szépen teremnek, a gyömölcsök húsa-héja egyedi kesernyés-savanykás aromákat hordoz, a termesztő a legjobb osztrák éttermeknek szállít.

Ilyen a bécsi Stadtparkban lévő szecessziós épület, mely egy tősgyökeres bécsi intézmény, a Steirereck új otthona. A konyhafőnök, Heinz Reitbauer az osztrák Obauer fivéreknél, a legendás Alain Chapelnél, majd Londonban, Anton Mosimannál dolgozott. Ma feleségével, Birgittel viszi a bécsi éttermet, ahol régi családi vendéglős hagyományt folytat, de modernül és egyénien.

„Egy ország gasztronómiája akkor jó, ha sokrétű és változatos – mondja. Nagyon nem szeretném, ha a kuncsaftjaim a szomszéd vendéglőben ugyanazt kapnák, mint nálam.” Barátai és ismerősei szerint Heinz Reitbauer az a fajta nagyon nyugodt ember, aki állandóan nyugtalan. Folyton újít, mindemellett éveken át étlapon tart olyan „címerételeket” (signature dish), amilyen például a folyami rák pasztinákrétessel (Millirahmstrudel) és zöldcitrommal.
Landhaus Bacher
Thomas Dorfer is elment először világot látni: Ausztráliától Németországig élvonalbeli konyhákon dolgozott, mielőtt hazatért volna Ausztriába, s szerepelt a Bocuse d’Or döntőjében is. Mikor 2004-ben a Michelin először adott ki Ausztria-kalauzt, a négy kétcsillagos közt ott volt a Landhaus Bacher is, melynek konyháját akkor már Thomas Dorfer vezetette anyósával, Lisl Bacherrel. A Bacher fogadó St. Pöltentől északra fekszik, egy meglehetősen kis faluban.

Lisl Bacher – az osztrák gasztronómia nagyasszonya – elsőként kapta meg, még a nyolcvanas évek elején az „év szakácsa” címet, majd a 18 pontot az osztrák Gault Millau kalauztól, s ma is a fogadó háziasszonya. A Mautern falucskában működő családi gasztroidillt úgy képzeljük el, mintha Balassagyarmat előtt a főútról alig letérve két Michelin-csillagos csárdába térhetnénk be, ha épp arrajárunk. Mely csárda kiemelkedő minőségű alapanyagainak 80%-át 30 kilométeres körzetből tudja beszerezni…

A Bacher-fogadó a finomított klasszikusok mellett állandóan változó, egyéni fogásokat kínál. Olyan modern regionalitást képvisel, amely nem receptörökség-kezeléssel foglalkozik, hanem a hagyomány továbbfejlesztésével. Egyik legfontosabb eleme az, hogy a régió alapanyagaiból építkezik. Feladatának tartja, hogy felkutassa azokat a környékbeli termelőket, akikkel hosszú távon együtt lehet működni, s akikből mintegy „ki lehet csalni” a minőséget a kistérségben. A regionális termékeket azután (kecskegidától a bivalysajtig) csiszolt ízléssel és nagy fantáziával dolgozza fel. A túrós palacsinta és a táfelspicc mellett jól megfér a tintahal és a friss szkámpi, és ez összességében nagy betűs „osztrák konyhának” számít.
Az Ikarus-team

Roland Trettl executive chef egykor Münchenben dolgozott Eckart Witzigmann keze alatt, aztán Mallorcán a csillagos Ca’s Puers-t vezette, majd megjárta Tokiót. Ma szintén Witzigmann-patronátus alatt, szintén csillagos szinten viszi az Ikarus konyháját a salzburgi repülőtér hetes hangárjában.

A Dietrich Mateschitz (Red Bull) alapította hangár egyfajta kultúrcentrum repülőgépmúzeummal, képzőművészeti kiállításokkal, koncertekkel. Ikarus nevű „gasztroprojektje” egyedülálló a világon: minden hónapban más konyha mutatkozik be, a világ más és más részéről.
Értelemszerűen az Ikarus-gárda képzettsége is egyedülálló. A mindenkori vendégszakács „árnyékában” ott vannak az étlapon az Ikarus-team saját menüi (azon kevesek közé tartoznak Európában, akik hónapról hónapra vegetáriánus menüket is képesek csúcsgasztronómiai szinten prezentálni).
A közös menü 2010 augusztusában
A három szakács ételei felváltva érkeznek, élen a három üdvözlőfalattal:

- fehércsokoládé-gombócban rókagombaeszencia ribizlimártásban (Ikarus);
- nyers répacsíkokból készült csokor karalábészalaggal kötve, dipnek bazsalikomos almaszósz (Heinz Reitbauer);
- túrógombóc(féle) friss sajtból, intenzív-friss zöldfűszer-mártással és barnított vajjal (Thomas Dorfer).
Tengeri saláta (Ikarus)

Polip, vörös garnéla, szkámpi, többféle kagyló. A sokféle tengeríz algás aláfestést kap (kombuhab, vakame, codium). A tányéron van sósság, édesség, tengeri jódosság – különféle állagokban. Kiegészítőként kesernyés bébisaláták és virágok, ropogós rákszirmok, vékony, friss vinegrettel körbeöntözve. Könnyű és friss bevezető.
Szaibling sókövön sütve, vaníliás vajmártással, kukoricával (Heinz Reitbauer)
A hal a meleg kövön szaftos-rózsaszínre készül, rajta édes-savanyú kiegészítők: kukorica, gyöngyhagyma, szőlő. A mártás egy egyszerű, vaníliával és balzsamecettel aromatizált barnított vaj. Rendkívül letisztult fogás hazai hozzávalókból.
Tengeri süllő tintahalspagettivel, rukkolamártással (Thomas Dorfer)
A hal bőre pirult, húsa szaftos. Ellenpontozó garnírung a tintahalspagetti, a maga nagyszerűen friss-pirult ízével, lágyan al dente állagával.
Kiegészítők: sült articsókaszív, félig szárított paradicsom, citrompor. Mindehhez selymes-leveses, élénkzöld rukkolamártás.

A mártáshoz fél kilónyi frittírozott rukkolalevelet kevés olívaolajjal turmixolnak össze, majd ezt a rukkolaolajat apránként belemontírozzák egy burgonyával enyhén sűrített (kakukkfüves, rozmaringos, fokhagymás) csirkealaplébe.
A hal és a tintahal mellett szép „vegetális háromszög” alakul ki: rukkola, articsóka, paradicsom. A néhány csepp citrom (itt citrompor formájában jelenik meg) savas élénkítő, az édeskés paradicsom ellenpontja.
Atlanti rombuszhal csigakaviárral (Ikarus-team)
„Még maguk is meg fognak lepődni – konferálja fel a sommelier a következő fogást –, osztrák konyha a 21. században”. A szaftos atlanti hal tetején hajszálvékony borsbevonat, ezen füstösre grillezett vargánya, hozzá élénk színű és ízű petrezselyemkrém.
A másik főelem egy ropogós tésztalap, rajta zselésített gombaerőleves (gombaolajjal erősítve) és csigakaviár.

Tafelspitz (Thomas Dorfer)
A bécsi tányérhús igen radikális átdolgozása. A tányéron megjelenik a táfelspicc, a vele főtt zöldségek, és itt vannak a klasszikus kísérő mártások is: tormás zsemlemártás, spenót, alma.
A hús és a zöldségek kis kockára vágva, lágy velutémártással keverve töltelékként kerülnek a vékony tésztájú burgonyás derelyébe. A derelye alatt spenótágy, s az egészet tormás zsemlehab övezi.
Az almaléből és almaecetből koncentrált apró zselékocka egyfelől utalás a klasszikus almamártásra, másfelől jól adagolt savas elem a jól átgondolt kompozícóban.
Galamb szárzöldséggel és laskagombával (Heinz Reitbauer)
Két tányér érkezik. Az egyiken a galambmell demi-glace-szal és garnírunggal (zellerkrém, szárzeller, rebarbara, gomba). A másikon a konfitált comb és a belsőségek – utóbbiak töltelék formájában, vékony tésztába burkolva.
A mell készültségi szintje tökéletes: lágyan „vadas” íz, enyhe gesztenyésség, egyenletes vörös szín, szaftos állag. Mellette diszkréten boros-savanykás mártás. A klasszikus gomba-zeller kombináció érdekesen egészül ki a savanykás rebarbarával.

A másik tányérra a konfitált combhúsból, a galamb belsőségeiből, pirított laskagombából készült töltelék – salottával, zellerrel, libamájjal kiegészítve. Ebből formáztak kövér „combhúst” a csontra, majd hajszélvékony tésztába göngyölve tálalás előtt frissen sütötték ki bő olajban.

Rikotta-paradicsom kompozíció (Thomas Dorfer)
Rikotta, tejföl és paradicsomvíz keverékéből készülő, rezgős-könnyű hab, szifonból.
Alatta kockára vágott paradicsom (konkásszé). A „mártás”: gyümölcsös olívaolaj, paradicsomecet, író (mindez csipet xantánnal sűrítve). Minimális só, cukor, cayenne-i bors, jelzésszerű bazsalikom ízesíti. Világraszólóan könnyű és üdítő desszert, kifogástalan sós-édes-savas egyensúllyal.
Cikóriás bodzafagylalt habcsókkal (Heinz Reitbauer)

Megjelenésére nézve sündisznóra hasonlít.
Alapja a joghurtos-tejfölös fagylalt, mely bodza- és cikóriasziruppal készül, pacojetben. A fagylaltot puha „tüskék” borítják: ruganyos, hófehér habcsókból. (Ehhez az olasz meringet 5 mm vastag csíkban szilikonlapra nyomják, majd 30°C-os szárítószekrényben készül 24 órán át.)
A tüskés fagylalt körül valódi erdei szamóca és bodzaszirupban kandírozott cikórialevél. A deszert egyszerre krémes és ropogós, édes és savas. Éljen Ausztria!
Osztrák és magyar gasztronómia
Mindez nyilván nem a mindennapok konyhája, de azt azért mindenkivel megérteti, mi van akkor, ha az étkezés valahol kultúrává válik, és a dolgot ekként kezeli szakács, vendég, termelő, meg az ország egésze. Demonstrálja azt is, mire képes egy szakma, ha hagyják kibontakozni. Ezeken a konyhákon ma olyan fiatalok tanulnak, akik nem feltétlenül a csúcsgasztronómiába készülnek, hanem néhány év múlva (ezzel a csúcstudással) sarki kisvendéglőket fognak vezetni.
Mindhárom fenti éttermet különösen ajánljuk olyan hazai felelős állami vezetők figyelmébe, akiken ma Magyarország étkezési kultúrájának a sorsa múlik.

Landhaus Bacher
Lisl Bacher
Südtirolerplatz 2
Mautern/Wachau
02732 / 82 937, 85 429
Fax 02732 / 74 337
e-mail: info@landhaus-bacher.at
thomas.dorfer@landhaus-bacher.at
Steirereck im Stadtpark
A-1030 Wien
Tel: +43 (1) 713 31 68
Fax: +43 (1) 713 31 68-2
Hangar-7 / Ikarus
Wilhelm-Spazier-Straße 7a
5020 Salzburg, Ausztria
Tel: +43 662 2197