Legyen bár fekete, fehér vagy lila, sosem jó belőle a túlérett. Ilyenkor már fermentálódik, megváltozik az íze, folyós lesz az állaga. Ha nem elég érett, akkor kemény és kesernyés. Ideális állapotában lágy, kellemesen édes- savanykás, felszíne kissé töredezett, az alján apró gyöngy- szemként tejszerű folyadék jelenik meg. Platón azt állította, ez az atléták tökéletes tápláléka. Athénban egy időben állami monopólium is volt a kereskedelme, tiltották az exportot, nehogy túl sok jusson az olimpiai ellenfeleknek.
A tudomány jelenlegi állása szerint a füge az emberiség legrégebben termesztett növénye: a Jordán-folyó völgyében 2006-ban olyan 11 ezer éves fügemaradványokra bukkantak, melyeket emberi beavatkozással szaporítottak. A füge már ott volt az emberrel a Paradicsomban: Ádám és Éva a bűnbe esés után fügefalevéllel fedte hirtelen támadt meztelenségét, s ahogy a babérlevél diadalmas alkotók homlokát övezte, úgy bizonyos évszázadokban műgyűjtők utólag igen sok fügefalevelet festettek rá értékes aktképeikre.
Maga a gyümölcs a történelem folyamán mindig fontos és jelképes erejű tápláléknak számított a mediterrán régiókban: egy Krisztus előtt 1900-ból származó egyiptomi sír falfestménye is ábrázol fügeszedőket.
A rómaiaknál a jó fajta friss füge drága luxuscikknek, a gyengébb minőség viszont – Plinius leírása szerint – rabszolgák eledelének számított.
A rendkívül édes ízű fügét használták édesítésre, de fűszeres húsételekhez garnírungnak is – amint hogy Itáliában ma is elterjedt szokás például levegőn szárított sonkával párosítani.
A füge az utóbbi években Magyarország melegebb tájain is megterem, cukor és rosttartalma igen magas. A népi gyógyászat a fügét és áztatólevét bélfertőtlenítőnek is használja. Késő nyári mediterrán kirándulásokon érdemes friss fügével tisztító és erősítő kúrát csinálni. Sok olyan tápanyagot tartalmaz, ami kiváló fáradtság és memóriazavar ellen.
A frisset elég hamar el kell fogyasztani, hűtőszekrényben legfeljebb egy-két napig tartható el. Tároláskor fontos, hogy a gyümölcsök ne érintkezzenek egymással, s a hűtőszekrény ne legyen túl hideg (ideálisan 10-12 fok). Mellesleg ha nem eléggé érett vagy kicsit túlérett, ezen valamelyest lehet segíteni azzal, ha 5-10 percre forrpont alatti szirupba áztatjuk.
Mivel nehezen eltartható, szüretkor azonnal nagy mennyiségben szárítják. Portugáliában nemzeti desszert a mandulás száraz füge, másutt szokás szárított gyümölccsel is tölteni.
A szárítottból is érdemes a jobb fajtát választani: félpuhát, ami még kissé duzzadt és fényes felszínű. Kerüljük a vastag, kemény kérgűt és azt, amelyen a lisztnek a legcsekélyebb nyomát fedezzük fel.
Felhasználás előtt áztassuk be, akár egy napra is, például vörösborba vagy fekete teába. Gőz fölé is tehetjük, vagy harmadik megoldásként nedves ruhába göngyölve, nejlonzacskóba csomagolva hűtőszekrényben is puhíthatjuk.
Négybe vágva jégágyon
Klasszikusnak számít málnacoulis-val és vaníliafagylalttal tálalva, jól harmonizál más vörös gyümölcsökkel is.
Majdnem ilyen klasszikus a hámozott fügét kevés cukorral meghinteni, majd portóival és Grand Marnier-val locsolva tálalni, crème fraîche kíséretében.
A borban posírozott füge jól illik libamájhoz, kacsához, halhoz vagy akár sertéshez, vadakhoz, jól párosítható friss kecsekesajttal vagy kék sajttal is.
Olaszországban egyébként a fügét szokás antipastónak vagy salátának is adni, ahol a „saláta” a sült után kerül az asztalra.
Egy lehetséges antipasto: szeletre vágott fügét finomra vágott friss kakukkfűvel és majoránnával (vagy mentával) hintünk meg, sózzuk-borsozzuk, kevés citromlevet és olívaolajat adunk rá, végül néhány csepp 12 éves modenai balzsamecetet.
Egy lehetséges saláta: a fügét bivalymozzarellával tálaljuk. Ízesítés: bazsalikom, só, bors, citromlé és olívaolaj.