Új sörrel jelentkezik a magyar IPA kősziklája, a Gólem. Az utóbbi egy évben szinte folyamatos elérhető Sötét Bunkó, Repeta, Manderella és Enigma mellé most a Hopochondert is csatasorba állítják. A Gólem egyébként teljesen átállt a Horizonthoz, mostantól minden sörük ott készül, ez valószínűleg érezhető kapacitásbővülést is hoz majd.
Gondolom senkinek sem fog meglepetést okozni, hogy egy IPA-ról van szó. A közösségi névadásnál három opció volt (Hoppy Day, Hop Snob Bob és Hopochonder), Bob szíve nem dobogott eléggé, a Komlós napot! felkiáltás elbukott, maradt ez a harmadik opció, ami nekem kicsit erőltetett, de amúgy ki a francot érdekel egy finnyás fotelforradalmár, az eltartott nyelve meg a teljesen felesleges oktondisága. Nyilván senkit. Engem sem.
A lényeg az üvegben van, egy karamelles IPA-alap Citra, Mosaic, Nelson Sauvin és Ekuanot komlókkal. A Hopochonder viszont kicsit kevesebbet ad, mint amit vártam tőle. Virágos, körtés, Sauvignon blancos nyitányok után szinte azonnal érkezik egy nedves zöldséges, igen enyhe mellékaroma, ami szerintem nem kifejezetten elegáns. Nem borítja fel az egész italt, de nem is válik előnyére. A korty szerethető, viszonylag tisztán cseng, a malátaalap jól beállítottnak tűnik, viszont a komlózás balanszával megint nem vagyok teljesen elégedett. A Nelson Sauvin egyértelműen operál a könnyed gyümölcsösségével és a simulékonyságával, a Mosaic sem marad észrevétlen, viszont a vad, nyersebb zöld (alfasavasabb) karakter szerintem nem fér meg jól ezzel a nemességgel. Technikai hibájának igazából maximum ezt érzem.
Egyébként jól el lehet iszogatni, szeretni is lehet, A Hopochonder egy korrekt sör. De hogy a Gólem sörpalettájához mit és mennyiben tesz hozzá, azt nem nagyon látom. Vagy egy keményebb vagy egy nagyon különleges IPA illene ide, de nyilván nem én vagyok a sörfőző meg amúgy is fog még új sör érkezni a Gólemtől, lesz még kőkemény IPA, szóval lehet, hogy én nem látom még át teljesen a koncepciót.
Premier ma a Krakenben, menjetek, kóstoljatok, dicsérjetek, kritizáljatok!
