Hozzávalók
- 800 g csirkezúza és marhabelsőség (pacal, szív, esetleg nyelv) vegyesen
- 50-60 g friss gyömbér, hámozatlanul, késpengével összezúzva
- 3-4 gerezd fokhagyma, durvára vágva
- 1-2 ek mogyoróolaj
- 1,5 ek cukor (rock sugar)
- 1,5 l alaplé (ez lehet egyszerű „mindennapi”, avagy „bankettalaplé” – lásd lentebb)
- 2 ek só
- 5 újhagyma, 3-4 darabra vágva
- 1 ek szecsuáni bors
- 1 rúd fahéj (vagy cassia)
- 2 kk édesköménymag
- 2 csillagánizs
- 3-4 szegfűszeg (a porózus fejrészt lecsippentjük és eldobjuk)
A belsőségeket hideg vízben tesszük fel, felforraljuk, 1-2 percig blansírozzuk. A vizet kiöntjük, a belsőséget folyó vízben leöblítjük.
Kis serpenyőben felhevítjük a mogyoróolajat a cukorral, mikor karamellizálódott, felöntjük 1-2 evőkanálnyi hideg vízzel (vigyázzunk, fröcsköl). Homogénre keverjük, átöntjük egy főzőedénybe. (A karamellizálást egyesek elhagyják, és a cukrot közvetlenül a főzőlébe adják.)
A karamellát felöntjük vízzel vagy alaplével, hozzáadjuk a sót, gyömbért, újhagymát, a fűszereket gézbe csomagolva. Felforraljuk, majd hozzáadjuk a blansírozott belsőségeket. Mikor újra felforrt, kis lángra állítva lefedjük, hagyjuk alig gyöngyözve forrva megpuhulni. Ez 1-1,5 óra vagy akár több. 
A belsőségeket kivesszük, hagyjuk kihűlni. Amikor kihűltek, a pacalt srégen, a többit rostirányra merőlegesen vékonyra szeleteljük.
A főzőlé ilyenkor már elég sűrű, de igény szerint még sűríthetjük.
Tálalás
- főzőlé
- kevés burgonyakeményítő
- 3-4 szárzeller
- 1 ek sötét szójaszósz
- 1-2 ek csiliolaj és csilipehely
- fél kk pirított és porított szecsuáni bors
- 2 kk pirított szezámmag
- 2 ek pirított mogyoró, durvára vágva
- korianderlevél
- szezámolaj
- kínai fekete ecet (chian kiang)
A szárzellert krumplihámozóval megtisztítjuk, majd szeleteljük, a tányér aljára helyezzük. A hússzeleteket elrendezzük a zeller tetején.
1/2 liter főzőlében kevés keményítőt oldunk fel. Felforraljuk egy percig forrni hagyjuk, levesszük a tűzről, 2 ek szójaszósszal ízesítjük, a belsőségekre kanalazzuk. Csiliolajat, néhány csepp szezámolajat és kevés fekete ecetet csepegtetünk rá.
Meghintjük őrölt szecsuáni borssal, csilipehellyel, durvára vágott mogyoróval és szezámmaggal. Végül korianderzölddel és újhagyma zöldjével. Szobahőmérsékleten tálaljuk.
Változatok
A mártás lehet bevonatszerűen sűrű, vagy éppen híg és leveses, amelyet friss zöldek üdítenek. Ilyenkor a belsőséget csak mártogatják, nem feltétlenül fogy el az egész leves.
Egyes változataiba vékonyra szelt marha- vagy bárányhús is kerül, vagy egyenesen csak színhúsból készül.
Mindennapi alaplé
- 1 kg orjacsont
- 1/2 kg csirkefarhát és -szárny
- 6 cm-es gyömbérdarab, héjával zúzva
- 5-6 újhagyma
- 4 liter víz
A csontokat leöblítjük, nagyobb edénybe tesszük, a vízzel felöntjük. Nagy lángon felforraljuk, lehabozzuk. Hozzáadjuk a gyömbért és az újhagymát. Kisebb lángra kapcsolva 2,5-3 órán át forraljuk gyöngyözve.
Állni hagyjuk, majd leszűrjük, hagyjuk kihűlni. Hűtőszekrényben tároljuk, lefedve. Néhány napig eláll. Hosszabb ideig eltartható, ha minden nap felforraljuk. Későbbi felhasználásra mélyfagyasztjuk.
Ünnepi alaplé
- 500 g csirkefarhát és -szárny, felső comb, nyak
- 500 g kacsa (hasonló részek, mint a csirkéből)
- 500 g orjacsont vagy oldalas
- 500 g levegőn szárított sonka vagy pancetta
- 5 liter víz
- 2 db 5 cm-es gyömbér
- 4-5 újhagyma (vagy 1 fiatal póréhagyma)
- 100 ml kínai shao xing főzőbor (vagy száraz sherry)
Hasonlóan készítjük, mint a mindennapi alaplevet.
