Igen, újra szezonja van. A fűszeres, testesebb sörök ünnepe kétségkívül a karácsony és ezt a hagyományt a magyar sörfőzők is évek óta tartják. Akár alkalmi, akár több éve rendszeresített főzetekről van szó, a legtöbben mindig próbálnak valami plusz csavarral rálicitálni a másikra.
Sosem éreztem igazán magaménak a hagyományos karácsonyi söröket. A mézeskalácsos-szegfűszeges világ pont annyira hoz izgalomba, mint a tökös, vagyis semennyire. A hazai kínálat szerencsére jóval túlmutat a tradicionalis alapelveken, az ötleteket tekintve legalábbis.
Idén eddig két ünnepi sörbe futottam bele. Az első a Szent András Sörfőzde Esthajnal-szériájának legújabb darabja, ami ezúttal egy füstös barna búzabak lett. Igazán örömteli ez a váltás. A tavalyi, „fenyős” Esthajnal ugyanis finoman és diplomatikusan szólva erősen megosztóra sikeredett. Hallottam emberekről, akiknek ízlett. Nekem a zöld Wunderbaum-illatosító alkoholos oldata az egyik legtaszítóbb élmény volt, amit valaha sörben éreztem és ezt az asszociációt azóta sem sikerült kiverni a fejemből. Ízlések és pofonok. Átütő siker mindenesetre nem lett belőle.
Talán pont ezért is nyúltak a készítők most egy bevált, közérthetőbb recepthez. Az idei Esthajnal nyitása nem egetrengető, gyengén füstös, enyhén fás illatok keverednek bourbonos és geil irányba mutató tejkaramellás aromákkal. Érezhető még egy nyersebb, zöldséges vonal is, ami nem kifejezetten illik bele az összképbe. A korty első olvasatra kicsit semmitmondó. Nem dominál eléggé a füstös jelleg, az alkoholos felhangok kihangsúlyozódnak a vékonyabb test mellett és a malátaháttér sem tűnik túlkomplikáltnak. Jóleső búzás jegyeket sem nagyon találni. Talán a kekszes-karamellás test hiánya a legfájóbb: ez sokat segíthetne az egyensúly megteremtésében. Esetleg egy erősebb füstös vonal sem tett volna rosszat. Így, ilyen állapotában ugyanis vértelennek, kidolgozatlannak tetszik.
A Szent Andrással ellentétben a HaraPunk egy extrémebb ötlettel jött elő: sós-karamellás sört készítettek. Nem a spanyolviaszt találták fel, a New Belgium Brewing például már jó ideje hasít a Ben&Jerryvel közösen készített Salted Caramel Brownieval (mondjuk a 65/100-as Ratebeer pontszám nem nagy dicsőség). Magyarországon mindenesetre nem nagyon emlékszem, hogy ilyen sör valaha is lett volna.
Annak ellenére, hogy bármikor, bármelyik pillanatban lekenyerezhető vagyok jófajta sóskaramellákkal, nem vagyok lenyűgözve. Az idea valahogy nem öltött igazán testet a gyakorlatban. Az aroma konfúz, valóban fellelhető erős karamellás jelleg, de sok az észter, feltűnik egy fenolos karakter is. A bizonytalan útkeresés a Follow Another Star ízében is jelentkezik: valahogy minden egyszerre akar betörni. Erős karamell, hársméz, grillázs, vágott fű, mindegyik uralkodni akar, de közösen inkább bizonytalanságot teremtenek. A sós jelleg pedig nagyon gyengén jelenik meg, többet is elbírna. Valószínűleg jót tenne neki pár hónap pihenő, akkor talán kellően letisztulthatna és megmutathatná a sóskaramelles arcát.
Ennyit a karácsonyról, egyelőre. Hétvégére érkezik még egy meglepetés a Jónástól, de erről majd később.
