
A halat levágjuk, a vérét a bográcsba engedjük. A hal vére fontos sűrítője is a lének. A lébe minden bekerül – kivéve az uszonyokat, kopoltyút, keserű fogat, lépet, a bél egy részét, ami rossz ízeket hordoz.
A halról én hosszú, vékony pengéjű késsel, a farkától kezdve lefejtem a pikkelyes részt, mint egy páncélt. Ez a legjobb módszer, mert így eltávolítjuk a pikkelytokokat is, ami szintén rossz ízű lehet, és gusztustalanul úszkálna a levesben.
A halat egészben irdaljuk, még darabolás előtt. A farkától elindulva a fejéig haladunk a vágásokkal, 2 milliméterenként. Amikor elérünk a hasüreghez, a hasi részt nem irdaljuk (szükségtelen), csak a gerincoszlopnál vágunk tovább. A szálkák ettől eltűnnek, a halhús viszont rendben egyben marad.

A halat meghajlítjuk, a vágott nyílásokba bedörzsöljük a sót, majd 2-3 ujjnyi vastag szeletekre daraboljuk. Tíz percig állni hagyjuk.
Alulra tesszük a félbe vágott fejet és az apró halakat a hagymával rétegezve, erre a tisztított-darabolt halszeleteket a sóval. Hideg vízzel felöntjük, a bográcsot erős lángra tesszük. (Hozzávetőleges arányok: 1kg hal, 1,1-1,2 liter víz, 1 púpozott ek fűszerpaprika.)
Amikor felforrt, várunk 6-7 percet, míg elfövi a habot és a fejekből kiolvad kis zsír. Erre a zsírra kanalazzuk a paprikát egyszerre, vagy több részletben.
A bográcsot tengelye körül meg-megforgatjuk, vagy himbáljuk a tűz fölött, hogy ne kapjon semmi oda. A belső falát kanállal öblítsük le – ez különösen az elején fontos, hogy ne éghessen rá a paprika.
A tejet és a sózott ikrát, akárcsak a harcsaszeleteket, az utolsó 10-15 percben adjuk hozzá (az ikra, ha szétfő, zavarosít). Fontos dolog az ikráról a hártyát leszedni, mert a hártya nem engedi át a sót. Márpedig be kell az ikrát sózni, a végén ezzel állítjuk be a sószintet.
Forrón kell tálalni, azonnal fogyasztani, nem az a fajta, ami langyosan hozza az erényeit. Ha jó tüzet raktunk, és gyorsan forr fel a lé, ahogy kell (úgy 10 perc alatt), akkor tűzre tevéstől számítva 35-45 perc alatt kész a halászlé.
Én 10 főre 4-5 friss cseresznyepaprikát is rakok bele, amit a végén egyben ki is veszek. Pohárnyi forró lével tálkába teszem, szétnyomkodom, erős szószféle lesz, amiből mindenki magának adagolhatja az erősséget. Ezt az ötletet egyébként Kákonyi bácsitól, az öreg gátőrtől lestem el.