A garnélarákot jégszekrényben engedjük fel, és egy-két percig sütjük összesen a két oldalán. Mindig a páncéljában, így aromásabb lesz.
A tintahalnak sem kell hosszú idő. Bretagne-ban a halspecialista Oliver Roellinger a kalmárt egészben teszi a forró grillre, tíz másodperc múlva 90 fokos szögben elfordítja, majd ugyanezt elvégzi a másik oldalán. Az egész művelet egy percig sem tart, s ez a hőmennyiség bőven elég. Mindez akár órákkal előre is elvégezhető, tálaláskor elég csupán kevés vajon vagy olívaolajon enyhén meglangyosítani. A vastagabb és tömörebb húsú szépiát hosszában félbevágjuk, a belső felületét éles késsel négyzethálósan beirdaljuk. Nagyon erős lángon fél percig sütjük a beirdalt oldalán, hogy kissé karamelizálódjon meg. A másik oldalán elég 5-10 másodperc.
A megmosott kagylót is csak annyi ideig melegítjük olívaolajon vagy vajon (esetleg csurranásnyi borral), míg ki nem nyílik. A kibontott kagylót tálalásig a kieresztett saját levében, lehetőség szerint langyosan tartjuk. A levet őrizzük meg, használjuk spagettihez, mártáshoz, leveshez. De lehet olívaolajjal vegyíteni, és salátaöntetnek használni.
Az így előkészített alkotóelemeket tányérra tesszük. Elég rá kevés, de nagyon jó olívaolaj, s pár csepp citrom. Adhatunk hozzá néhány hámozott, kimagozott paradicsomot, parányi (2 mm) kockára vágva, esetleg néhány olajbogyót. (A magozatlan mindig jobb; magozáshoz elég megrepeszteni; ehhez rászorítjuk a széles késlapot, s ráütünk egyet.) A salátát szórjuk meg finomra vágott koriander vagy petrezselyem zöldjével.
