A kávé és a sör násza nem ördögtől való frigy. Sokkal többről van itt szó, mint a pörkölt maláta és a pörkölt kávébab közötti párhuzamról, sőt, inkább azt mondanám, fantáziátlanság lenne ennyire lebutítani. Rengeteg kávéfajtánál és készítési módnál fedezhetünk fel olyan karaktereket, amik jól passzolnak egy-egy sörstílushoz, óriási potenciál rejlik a párosításokban és bár a kávés sör kedvelt terepe az újhullámos sörfőzőknek, mégis azt mondom, hogy a lehetőségek távolról sincsenek kihasználva. A legtöbb kávés sörhöz egyrészt egyszerű, túlpörkölt kávét használnak, másrészt – talán pont az előbbi ok miatt – a fantázia általában megáll a stoutnál és a porternél, mintha más sörstílusok tabunak számítanának. Az egészben pedig az a szép, hogy még így is tele a piac jobbnál-jobb próbálkozásokkal (épp egy hete mutatta be Kiss Tamás az Insomniát, de a kategória vezéralakjának számító Mikkeller kávés sörei is néha elérhetőek a Csakajósörben).
Van viszont egy jó hír: itthon is vannak már „sörösök”, akiket elért a budapesti kávéreneszánsz szele. Németh „Grabovszky” Gábor, az Élesztő sörkoktél-felelőse a napokban fogja bemutatni a Reverendet, ami az első darabja lesz egy kávés sört újraértelmezni próbáló szériának. Az italt Schindler „Zodiak” Józseffel és a Lucky Cap Micro Roastery atyjával, Tóth Sándorral közösen készítette, előbbivel egyébként nem először dolgozik együtt, a kicsit megosztóra sikeredett Xmoke Campfire például szintén a közös munkájuk gyümölcse. A Reverend az első olyan kávés sör Magyarországon, amihez egyedileg választott, igényes kávét használnak és talán az sem véletlen, hogy ezt nem egy hagyományos értelemben vett sörgeek csinálja először. Gábort inkább jellemezném olyan mixerként, aki kívülállóként képes a sörön túl is látni és nem okoz neki problémát a radikálisabb újrakeretezés. Ez a szemléletmód pedig sokat segíthet a későbbiekben, ha a főzőtrió tényleg komolyan veszi a szakítást a hagyományos sörkávés konvenciókkal.
Egy dolog maradt a régiben, az pedig a sörstílus, a Reverend ugyanis egy coffee stout. Ezt leszámítva viszont tele van meglepetésekkel. A használt kávé egy száraz feldolgozású etióp Yirgacheffe variáns, a komplexitást fokozandó pedig még egy adag meggylé is került az italba. Az összhatás egészen egyedi. Bogyós gyümölcsös, savankás meggyes futamokkal indít az aroma, abszolút háttérbe szorítva a szenes-pörköltmalátás világot. Jótékony adalékként melegedve feltűnik egy kevés körte és sárgadinnye is, tovább erősítve a gyümölcsös vonalat. A korty ellenben teljesen más arcát mutatja, balzsamecetes-almásan savas beütéseivel emlékeztet egy könnyed flamand vörösre, viszont a feketeribizlis jelleg és a melaszos édesség más irányba mutat. A meggylé továbbra is jelen van, kitart az utóízig. A sör egyszerre puhán krémes és zsibongóan savanykás, rengeteg dimenziója van. Nem vagyok benne biztos, hogy az erőteljesebb csersavas világ kifejezett célként szerepelt, de nagyon jól áll az italnak, egyáltalán nincs az embernek az az érzése, hogy rátelepedne a kortyra.
Összeségében egészen kiemelkedő ital lett a Reverend, nem egy hétköznapi tucatdarab. Falakat döntöget és elindult az újraértelmezés útján. Nagyon ígéretes indítása ez a Grabovszky-féle kávés projektnek, remélem, hogy a folytatás is hasonlóan érdekes lesz.
Ez nagyon jól hangzik! Remélem lesz valamikor Élesztőben vagy máshol.
Köszönjük! Szerintem a sörfőzésnél a koncepcióba az alakulásnál a sör mindig „beleszól” és „elmondja” merre szeretne menni! Ha hallgatunk rá, akár nyert ügyünk is lehet, ha nem, akkor marad az „erőszak” és valószínűleg a futottak még kategória…
Ennél fontosabb info: a sör igen kis szériás, limitált kiadás!!!