A raszta Jézus színre lép – Analóg IPA

0
Img 3665

Nem gondoltam, hogy ilyen hamar eljut idáig a magyar sörrevolúció, mindenesetre mostmár a Raszta Jézus is sört csinál, nemcsak a másnapos Rasta folyik a csapokról. Ezt is megértük. Pedig azt hittem, valahol a belga stílusú búza stout körül volt a tetőzés, de nem, van még új a nap alatt.

Kiss “RJ” Gusztáv newcomer a gerillasörök piacán, pár hónapja kereste meg a Guri Sörfőzdét, hogy szeretne náluk bérfőzni. Ahogy előtte sokan mások, ő is egy IPA-val próbálja meghódítani a piacot. Kérdés, hogy ezzel megkönnyítette-e a maga dolgát. A stílusképviselőkkel Dunát lehetne rekeszteni és emiatt egyre nehezebb az út az ilyen erősen komlózott sörök előtt. Mert hát ahhoz, hogy nagyot szóljon, már nem elég csak össze-vissza belehajigálni mindenféle újvilági komlót, hanem valami nagyot kell mutatni. A külcsínre mindenesetre nagy figyelmet fordított a főző. A palack nyakára aggatott gipszjelvény például ténylegesen kézműves termék és ezt nem a szó totálisan elferdített jelentésében mondom. Gusztáv édesanyja csinálta őket egyesével, kétkezi munkával, semmi futószalag, semmi gépiesített technológia. És ez így jól is passzol egy gerillafőzethez.

A sör maga azonban több, mint kérdéses. Pohárba töltve egy kis hiányérzetet ad. Előjönnek erőteljes ánizsos, levendulás aromajegyek, de a prímet inkább a hangsúlyos és éles karamellesség, a likőrös jellegek és a kicsit émelyító alkoholos karakter viszi. Orrbaverő komlófíling nem jellemző, helyette viszont felbukkan a háttérben egy gyógyszeres mellékzönge. Az Analóg harmóniája valahogy nem az igazi. A korty nagytestű, de picit mégis kiüresedett. Hamar előkerül a kicsit túllőtt karamellmalátás érzet, a figyelemreméltó brandys felhang, de valahogy nincs szinkronban az el-eltűnő komlójegyekkel. Zöldséges, limehéjas, enyhén citromos jelleg megvan, de a virtuóz ízvilág hiányzik. A zárás enyhén keserű, alkoholos melegséget és nyomokban likőrös kicsapongásokat hagy maga után.

Ezért nehéz IPA-val kezdeni. Az Analóg a fentebb leírtak ellenére nem egy rossz sör. Kicsit kiforratlan, vannak gyerekbetegségei, de technikai hibáktól mentes. Vannak stílusok, ahol ez ma még elég lenne, de az IPA sajnos pont nem ez. Emellett pedig felmerül kérdésként, hogy milyen irányba kéne a sört vinni, mert egyelőre személyiségzavaros. Egy kicsit feltekert komlózással, kiegyensúlyozottabb malátaháttérrel egy jó imperial IPA lehetne belőle, vagy esetleg könnyedebbé és aromásabbá téve egy korrekt IPA.

Az Analóg premierje kedd este (tehát ma!!) lesz a Különleges Sörök Boltjában.

Hozzászólás Facebook-, Google- vagy Twitter-bejelentkezéssel