Valaha sok szegény kóbor lovag rótta a poros utakat Európában. Olyan szerény koszton éltek, hogy még ételt is neveztek el róluk: az „Armer Ritter” avagy „poor knight” (szegény lovag) rokonértelmű lett a szikkadt kenyérmaradékok ilyen vagy olyan újrafelhasználásával. A franciák „elveszett kenyérnek” hívják (pain perdu), hisz alapanyaga a valódi „kenyérség” számára már elveszett.
Az alapképlet
A szikkadt kenyeret (kiflit, kalácsot, brióst) beáztatjuk – általában tej és tojás keverékébe (bizonyos spanyol lovagok például vörösbort is használnak erre a célra), majd megpirítjuk.
A képletet a végtelenségig variálhatjuk, használhatunk különféle zsiradékokat és kenyérfajtákat, lehet belőle sós és édes fogás, elvégre komplex ételcsaládról van szó. Mely családnak ugyanúgy tagja a pofézni avagy bundáskenyér, mint a brit kenyérpuding vagy akár a mákos guba. Rokonítható a máglyarakás is, melynek további rokona a rókagombás máglyarakás, amit a burgenlandi Nyikosparkban gyermekláncfű-salátával, tálalnak.
A portugálok klasszikus karácsonyi édessége a „rabanadas”. Ehhez egy cm vastagra vágunk egy bagettet, enyhén sózott tojással felvert tejbe (esetleg sűrített tejjel kevert tejbe) áztatjuk, olívaolajon (!) megsütjük (néhány másodperc mindkét oldalán). Leszárítjuk, még melegen meghintjük fahéjas cukorral.
Angolul a French Toast néven ismert a bundáskenyér, tósztkenyérből készül. Ezt Amerikában előszeretettel édesítik juharsziruppal – akár a pancake-et -, ízlés szerint kiegészíthetünk pirult baconszalonnával is.
Szegény lovagok
„A kóbor lovag fürkéssze ki a világ legrejtettebb zugait, hatoljon be a legtekervényesebb labirintusokba, birkózzék meg a lehetetlennel is, állja ki a nyár közepén a sivatagpusztaságon a nap égető hevét, télen pedig szélnek-fagynak irgalmatlan kegyetlenségét, oroszlánok ne rettentsék, kísértetek ne ijesszék, sárkányok ne rémítsék, keresse őket, küzdjön meg velük, ez az ő teendője, ez a feladata.“ (Miguel de Cervantes, El Ingenioso Hidalgo Don Quijote de la Mancha, Benyhe János fordításában)
Don Quijote talán a leghíresebb, de korántsem az egyedüli szegény lovag. A 14. századi Angliában III. Eduárd külön lovagrendet hozott létre azon lovas katonái számára, akik a százéves háborúban, az 1346-os crécyi csata után francia hadifogságba estek, s csupán birtokaik eladásával tudták kivásárolni magukat. A ma is létező Military Knights of Windsor nyugalmazott katonatisztekből áll, s a windsori kastély környezetében lát el szolgálatot. A köznyelv a mai napig „szegény lovagok” néven emlegeti őket.
Mákos guba, gubó, bobajka
Magyar Elek az Ínyesmesterben nem bízta a véletlenre a dolgot: „foszlós” kalácstészta otthoni dagasztását javasolja. A nyers tésztából kisebb nudliformákat hengerget, ezeket lisztbe forgatva tepsiben kiszárítja, majd leforrázza (kényes művelet: a tésztának meg kell puhulnia, de nem szabad szétesnie). Majd miután alaposan lecsöpögtette, kevés forró zsírba forgatja, mézes tejben főtt mákot kever bele.
A mai rohanásban az emberek többsége ismét a néhai szegény lovagok kosztján él, csak sajnos közel sem olyan jó alapanyagokból, mint annak idején a kifosztott-kihasznált lovas veteránok. Gubáink többsége ma nagyipari minőségű kalácsból vagy kifliből készül. A készen vett kalács (kevés kivételtől eltekintve) vanilinporos-műaromás, margarinos, tojásporos, gyorskelesztett, ezért durva és közönséges alapíze átüt minden gubán, akárhogy ügyeskedünk. Ennél még mindig jobb választásnak tűnik a kifli vagy a bagett, mint alapanyag.
Mák
A mákot feltétlenül bioboltban vegyük, ott sokkal megbízhatóbb minőséget kapunk. Mindig közvetlenül felhasználás előtt daráljuk, mert gyorsan avasodik. Darálására megfelel egy e célra rendszeresített kávédaráló, vagy egy erős konyha robotgép is. Persze, vigyázni kell, hogy ne „kutteroljuk” túl.
Könnyebb őrölni, és nem ragad bele a darálóba, ha előzőleg röviden mélyhűtjük. Addig daráljuk, míg „össze nem áll”, de ne verjük ki belőle nagyon az olajat.
Nagyon szép, intenzív lesz az íze, ha még darálatlanul serpenyőben kissé előpirítjuk – épp csak míg az illat fel nem száll (vigyázzunk, ne égjen meg). Ezután azonban feltétlenül ki kell hűteni (vagy mélyhűteni) darálás előtt.
A máktöltelékbe keverhetünk apróra vágott keserűcsokoládét vagy almapürét, reszelt almát. Szinte állandó kísérője a forrázott citromhéj finom kockára vágva vagy reszelve.