
Bali szigetén hivatalosan két étkezés van naponta, valójában azonban egész nap falatoznak az emberek. Mindenütt ott vannak a kicsiny, falatnyi adagokat kínáló árusok, akik hatalmas kosarakban vagy kocsikon hozzák-viszik az ételt.
Ez lehet kis tál zöldségekkel és kurkumával készülő rizs vagy rizstészta (nasi goreng és bami goreng), rizstésztából készülő aprósütemény mogyoróval, sült banán, sütőtök- vagy céklapuding banánlevélbe csomagolva, gyümölcsgombóc szezámmagba hempergetve, vagy egyszerűen csak egy fritírozott zöldségszirom több mártással. De lehet a falatka néhány frissen sült sate (satay) is – ami nem más, mint egy kis nyársonsült – a japán jakitori, a török siskebab, a thaiföldi satay rokona.
Két fajtája van. Az egyik a „sate asem”, mely esetben hússzeleteket húznak nyársra, így grillezik. Mivel a húst előzőleg fűszeres pácban marinálják, ehhez nemigen adnak mártást – adnak viszont savanykás pikáns ecetes zöldségeket. Például uborkát, csilit, finomra vágott kis lilahagymát és julienre vágott karottát, melyet sós, cukros, gyömbéres, rizsecetes lében marinálnak.
A másik (a Balira jellemzőbb) fajta a „sate lilit”. Ez időigényesebb, előszeretettel készítik ünnepek alkalmával. Ehhez finomra vagdalt húsból, szárnyasból, halféléből vagy rákból készítenek hosszúkás gombócot. Ezt tapasztják vékony bambusznyársra, citromfű szárára vagy más egyébre. (Tapaszthatjuk vízbe áztatott hurkapálcikára is.) Más és más fűszerpasztát készítenek a különféle húsokhoz, a rákhoz s a halakhoz. Különféle mártásokat is adnak hozzá, mártogatni.
Az eredeti satét égő kókuszhéj fölött sütik, amit állandóan legyezni kell, de a mai modern időkben készül faszén fölött. Létezik asztali használatra kicsi rézgrillező is.

