Rendben lezajlott a múlt hétvégén a Főzdefeszt. Sokan sokféleképpen értékelték (néhány cikk: K.G., Zabhegyező, Fenékig), de abban nagyjából egyeztek a vélemények, hogy az egyik legjobb volt. Nem lehet és nem is kell visszasírni az első Főzdefeszteket, a kisüzemi sörök körüli hájp egyenes ági következménye, hogy a legnívósabb fesztivál óriásira duzzad.
Ez a rendezvény már réges-régen nem (csak) a sörgeekeknek szól és ez így van jól: a kisüzemi mozgalom így halad a kiteljesedés felé. A közönség hatalmassá duzzadt, mindenkinek nem lehet egyszerre megfelelni.
Persze sok dolog van, ami jót tenne a Főzdefesztnek, például egy épkézláb konkurencia, ami esetleg lejjebb nyomhatná az árakat, de amíg ilyen nincs, addig nem kell csodálkozni azon, hogy a világ legegyszerűbb söröspoharát 1000 Ft.-ért adják és nem lehet a helyszínen visszaváltani, vagy hogy fizetni kell a vécékért. Én a legjobban annak örülnék, ha lehetne egy decis „kóstolókat” is kérni a sörökből. Remélem ez már őszre megvalósul.
A Főzdefeszt mindig az új sörök miatt érdekes és a heti rendszerességű bemutatók, premierek korában egyre nehezebb valami egyedivel előrukkolni. Ahhoz pedig még nagyobbat kell mutatni, hogy nagyjából húsz új sör között ne vesszen el huszonegyedik.
És ugyan volt hangulatos élőzene a Hübrisnél vagy komlóinfúzor „Randall” a Malátabarát/O.K. Brewery standnál, de semmi sem ért fel azzal a performansszal, amit a Vári nővérek hoztak össze.
Röviden és velősen: szombaton két mázsa feletti kopasz úriember csíkos tornadresszbe öltözve 247kg-os lufikat emelgetett, miközben a nevükkel fémjelzett sört csapolták. Kővári Gergő és Marosvári László (a.k.a. Armando Otchoa és Ogre) olyat vállalt be, amire még sokáig fogunk emlékezni.
A sztori lényege, hogy Armando és Ogre kifejezetten a fesztiválra készített egy kollaborációs Summer Pale Ale-t a Szent András Sörfőzdével. A főzetnek a Vári Nővérek nevet adták (KőVÁRI és MarosVÁRI). Hogy egészen pontosan honnan jött a kényelmes, csíkos rugdalózó ötlete, azt nem tudom, kicsit zavarosnak hangzik, hogy két erőművész megmutatja, hogy sörrel együtt képes felemelni 247 kg-ot is, de igazából ez gyakorlatilag teljesen mindegy. A teljes kerettörténet lényegtelen: a jelmezek és ez a két figura kitörölhetetlenül ég bele a retinába, ahogyan a mellé kapcsolt, már-már mellékesnek tűnő sör is.
Ogre és Armando megalkotta a tökéletes sörbemutatót, nincs az a tűzijáték, sztriptíztánc, kardnyelő mutatvány, ami ezt überelné, persze csak ha a közszeméremsértés határain belül maradunk.
Maga a sör egyébként olyan lett,amilyennek szánták: könnyed, kicsit fűszeres nyári csuklógyakorlat. A Vári Nővérek gyengéd gyógynövényes jelleggel indít, kevés csalánfű és citrusosság is feltűnik, alapvetően nem egy túlkomplikált, orrtépő aromabomba. A korty krémes és enyhén mézes, jól iható, nem nehéz, a virágos-csalánfüves és a citrusos beütéseknek jól fekszik a vékonyabb test. Frissítő, laza, jól összerakott sör. Egyetlen hibája, hogy a palackos verzióban felbukkan egy kevés vajas-diacetyles jelleg, ez a csapolt verzión egyáltalán nem érződött.
A Nővéreket biztos megtaláljátok a Csakajósörben és valószínűleg palackban is kapható lesz még pár hétig.
Valóban kellemes volt csapról, könnyed kellemes cucc, csak nekem egy kicsit túl „steril”, volt..(szűrés +pasztőr ?)
amúgy nem kötekedésképp, de nekem úgy tűnik, h ezek nem lufik, hanem biza ez is sörös cucc, mégpedig a brewdogos bubble keg, amiből gondolom van egy pár darab gergőnek 🙂
ilyen: https://wrcratl.files.wordpress.com/2011/08/1.jpg
@rambo13: Akár jobbról, akár balról nézem, az egy bubble keg :). (Egyébként egy fél éve láttam, valaki lámpát is csinált a külső részéből…)