Tegnap harmadszor sikerült közel három órát töltenem az Anker közben található BrewDog Barban. Valami mélyen, nagyon mélyen eltört. Nem fogok bele semmiféle sörgurmé-nosztalgiázásba, még csak nem is akarom az erősen túlárazott söröket fikázni, de nagy a baj.
Még mielőtt mélyebben belemennénk: november 16-án Budapesten is megnyitott egy BrewDog bár, amiről több mint egy éve pletykáltak már. Mármint arról, hogy felmerült a főváros, mint helyszín és hogy valószínűleg lesz. Erre végül a kultikus helynek számító Anker Söröző ingatlanját szemelték ki és adtak neki teljesen új értelmet.
A sörök baromi drágák. A csapon levők 750-800 Ft/dl árért mennek. Én ezzel mindig úgy voltam, hogy a piac majd eldönti, hogy drágállja-e ezeket a tételeket. Ha nem tetszik, akkor azzal teszed a legjobbat, hogy meghozol egy döntést: nem iszom itt. Viszont a BrewDog Budapestnél más egyéb tényezők is belépnek. Az Anker köz Budapest közepén van: kis túlzással egy 500 méter sugarú körön belül az összes BrewDog Budapestben levő sört meg lehet venni fele-harmadennyiért. Ettől még lehet ennyiért adni, lehet a tehetősebb külföldiekre targetálni az árakat, csak egy kicsit megmosolyogtató a túlárazás kombinálása egy ilyen mértékű értékvesztéssel.
Mert értékvesztés igenis van. De ezt hadd fejtsem ki bővebben.
A BrewDog a megalakulásától fogva nem csak egy sörmárka, hanem egy életérzés. Egy way of life. Lázadás, rebellió a kommersz sörök ellen. A skót főzde ezt elképesztő sikerrel adta el. Nem csak ők lázadnak a világon a nagyüzemi sörök ellen, de tagadhatatlanul ők marketingelik a legjobban.
A siker viszont kiölte a lelket, eltaposta a lángoló belsőt. Semmi nem maradt a BrewDogból, és még mindig annak akar látszani, ami 10 éve volt. Teljesen felesleges az árakon polemizálni, mert nem az ár a legnagyobb baj.
Hanem az, hogy a BrewDog semmivé lett.
Nem vagyok punk. Soha nem is voltam. Életem legpunkabb cselekményei között olyanokat tudnék említeni, hogy ittam igényes söröket akkor, amikor még alig lehetett ilyeneket beszerezni Magyarországon, vagy hogy egy zöldségközösség tagjaként kapom a zöldségeimet, vagy hogy fast fashion ruhák helyett magyar tervezők férfitermékeit próbálom csak megvenni, vagy akár azt is, hogy este is kávézom.
A BrewDog és én közöttem az a különbség, hogy én nem nevezem magam punknak. Ők viszont igen.
Jelenleg a BrewDog punk felfogása egy farmert zakóval hordó, jól fésült, szakállas férfi, aki egy szobahőmérsékletre fűtött, kulturált egységben italozgat a kollégáival. Taxival érkezik, olyannyira fogalma sincs a sörkóstolásról, hogy jól beparfümözi magát az este előtt, mert nagyon tetszik neki az egyik szőke hajú, ápolt kolléganője és már a taxiban biztos benne, hogy az este folyamán vele szeretne mély beszélgetésnek álcázott flörtmaratont folytatni. Ez a punk meglepődik azon, hogy egy sör lehet savanyú, bazinagy medium steaket eszik és nem okoz gondot neki kifizetni azt, pár sör után pedig iszik néhány gint is. Ez a punk egy közép- vagy esetleg felsővezető. Csíkos sálat terít át a nyakán plusz két fokban, meg amúgy nem is ruhákban, hanem szettekben gondolkodik. Ez a punk kártyával fizet.
Nem fogom tovább sorolni a sztereotípiákat, és még mielőtt bárki nekem esne, én is szeretem a flörtmaratonokat és nem mindig tudtam, hogy egy sör lehet savanyú, sőt, taxiztam is már párszor életemben. Sálat is hordok, de csak hidegben. Nekem a bajom ezzel a punk köntösbe bújtatott, elitista és közepesen sznob izével van, ami a BrewDog Budapest maga. Semmi egyedi stílus, semmi igazán egyedi sztori. Sehol a lázadás. A hely egyénisége (szerintem) nulla, olyan érzésem van, mintha a BESTIAt vagy a Platz Éttermet néhány színes falfirkával ráncfelvarrták volna, a zenéről pedig annyit, hogy ottlétem alatt egy olyan szám sem hangzott el, aminek ne lenne minimum egymilliós hallgatottsága.
Lehet itt jó söröket inni egyébként. Biztos lesznek érdekes tap takeoverek, nehezen elérhető sörök. És amúgy alkalmas a hely arra, hogy jókat beszélgessünk. De ez nem punk. Ez kommersz. És egy csomó sokkal jobb, egyedibb és megfizethetőbb kocsma van a környéken.
Itt pedig már bejön az ár kérdése. Kommersz, tucat életérzésért ugyanis nem szívesen fizet az ember sokat. Nem véletlen szerintem, hogy éjfélkor már csak félházzal üzemelt a bár, pedig hajnal 4-ig tart nyitva.
Ez a helyzet, szerintem.
