Borhab
A borhab és borhabszósz német nyelvterületen chaudeau [sodó] néven is ismert, ami francia eredetre vall (chaude eau = meleg víz). Ezt a kifejezést azonban maguk a franciák egy jellegzetes, karibi eredetű tojásos tejsodóra használják, amelyet kevés szerecsendióval, vaníliával, keserűmandulával ízesítenek – a madártej rokona, csak forrón tálalják, italként. A borhab a francia szaknyelvben sabayon néven jelenik meg, hivatkozással az olasz eredetire, a zabaioné-ra.
A Medici-udvarban az első zabaglionék nagyon sok cukorral és édes borral készültek, de a technológia és alkalmazásai jócskán szerteágaztak az idők folyamán.
Sabayon
Készülhet
- édesen – borral, rummal, pezsgővel, marsalával, portóival, tokajival, gyümölcslével, szirupokkal, kávéval, likőrökkel, kávéval…
- sósan – pezsgővel, alaplevekkel, borral, sörrel…
- habverővel, gépi habverővel vagy thermomixben.
Adható
- halhoz, tenger gyümölcseihez, osztrigához, fehér húshoz
- gyümölcsök, bukták, aranygaluskák mellé
- levesként, pohárdesszertként, koktélként
- parféalapként.
Sűríthető/ízesíthető
- tejszínnel
- vajjal
- tisztított vajjal
- barnított vajjal
- olívaolajjal
- zsíros tejföllel
- Worchester-szósszal
- tabascóval
- cayenne-i borssal
- mustárral
- citrusokkal
Sabayonok lásd: A főzés tudománya 108., 182., 784. oldal
„A vízfürdő fölött folytatjuk a verést mindaddig, míg a tömege meg nem duplázódik.”
A térfogat duplázódást rövidebb ideig tart kivárni, mint a tömegét. 🙂
(.-)