A klasszikus pesto készítéséhez elengedhetetlen a kőmozsár. Amit ebben készítünk, az mindig krémesebb lesz (a mixerben vizesebbé válik). Mintegy 6-10 dkg megmosott és leszárított bazsalikomot zúzunk össze a mozsárban egy nagyobb csipetnyi durva tengeri sóval, két gerezd fokhagymával, 2-3 dkg fenyőmaggal. Mindezt körkörös mozdulatokkal krémesre pürítjük. (A fenyőmagot némelyek enyhén megpirítják, ettől intenzívebb lesz az íze, de ezt nem minden mértékadó genovai pestoszakértő helyesli.) Több részletben hozzáadunk mintegy másfél dl lágy ízű extra szűz olívaolajat, ha lehet ligúriait, végül 5-6 dkg frissen reszelt sajtot.
A sajt fele legyen parmezán (parmigiano reggiano), a másik fele, ha lehet pecorino, leginkább fiore sardo. (A fiore sardo évszázadok óta készül Szardínián, juhtejből. Eredetvédett pecorino-típusú sajt, íze lágyabb, mint a vele rokon pecorino romanóé.) A mártás persze készülhet konyhai robotgépben is. Ez esetben az olaj és a sajt kivételével mindent a gépbe adunk, összeturmixoljuk, fokozatosan beleadjuk az olajat, majd a végén a sajtot kézzel keverjük hozzá. Ha a bazsalikomunk öregebb, s erősebb menta illata van, néhány másodpercre mártsuk lobogó forró vízbe egy szűrővel, majd rögtön hűtsük le jeges vízzel, s hagyjuk megszáradni. Így egyébként tovább megőrzi szép zöld színét is. Ligúriában az olívaolaj mellé gyakran kevernek kevés lágy vajat a pestóba, amitől csak még jobb lesz az íze.
