Ez egy japán társasági egytálétel. Az asztal közepén tonhal-erőleves (dashi) forr gyöngyözve – mint egy fondüedényben –, ebbe pálcával papírvékony marhaszeleteket, tofut, gombákat, zöldségeket mártanak a vendégek. Mindehhez kétféle mártást tálalnak: egy citrusos szójaszószosat (ponzu) és egy szezámkrémeset (goma dare).
Az étel neve egyébként hangutánzó szó: a japánok ezt a hangot hallják, mikor a húst a forró lébe teszik, s a hús is épp annyi idő alatt készül el, míg kimondjuk, hogy „shabu shabu”. Az étel az idők folyamán egyre „interaktívabbá” vált: marha helyett ma már készítenek hasonló módon bárányt, márványos húsú sertést, homárt vagy akár libamájat is.
