Gonosz feltevés, mégis ez volt az első gondolatom, mikor a Dreher hidegkomlós söréről hallottam. Tudtuk, hogy egyszer ez is eljön. A sután összetákolt, nyersfa koporsóba egy izzadt hátú, kertésznadrágos munkás beleveri az utolsó szöget is, végleg rázárva a fedelet a valaha volt talán legvirtuózabb komlóra. A mainstream jelző örökre rajta ragad a Citrán.
Ez persze csak egy utolsó szög lenne abban a virtuális szarkofágban. Az ácsmunka oroszlánrészét a kézművessör-forradalom már rég elvégezte. Azzal, hogy a 2007-es nemesítés óta eltelt években boldog-boldogtalan ezzel a komlóval főz. Azzal, hogy nem lehet elmenni úgy egy sörözőbe, hogy az ember ne fusson bele egy roskadásig „szájtrázott” sörbe, legyen az bármilyen stílusú. Azzal, hogy a new wave sörmozgalom egy különlegességet pár év alatt szinte az átlagosságig használt.
A sírásában azért besegítettek a nagyobb sörgyárak is, lásd pl. Kozel, Stiegl vagy Lasko, akik a Drehert megelőzve már korábban előhozakodtak „innovatív”, Citrával komlózott sörökkel.
Félreértés ne essék, én amúgy imádom a Citrát, de azt egyre kevésbé érzem fantáziadúsnak, ha valaki Citrás sörrel rukkol elő. Egyszerűen elvesztette a különcségét, nem olyan érdekes már, mint volt korábban. Kicsit olyan ez, mint amikor egy sztár rájön, hogy ha nem mutat valami újat vagy váratlant, akkor végleg a süllyesztőben végzi. A Citra pedig egyre kevésbé alkalmas arra, hogy újat vagy váratlant adjon. Talán egy kis pihenő, mellőzés jót tenne neki, hogy a rövidke felejtés után ismét hatalmasat szólhasson.
Erre most jön a Dreher és az idei nyárra egy hidegkomlózott sört dob a piacra. A tavalyi évben, kicsiben, a DreherFeszten „osztatlan sikert elérő” sört egy kis fejlesztés után, idén már nagyobb mennyiségben is elkezdik teríteni. Az egyszeri főzet ugyanis „megnyerte azokat a különlegesebb ízre vágyó fogyasztókat is, akik szívesen kipróbálják az újdonságokat, ugyanakkor ragaszkodnak a jól ismert márkához”.
A Dreher bevásárolt egy komlóágyúnak nevezett hidegkomlózó berendezést, amin a szimpla Dreher Classicot áramoltatják át, ezzel a sör elnyeri az utánozhatatlan, „citrusos, enyhén gyantás, zöld növényekre emlékeztető, frissítő” hatást. És mindez állítólag ugyanannyiba kerül a boltokban, mint a sima Dreher.
Egy dolgot fontos tisztázni, bármilyen nyakatekerten hangzik is: a hidegkomlós Dreherről nem lehet tudni, milyen komlóval készült. A hivatalos kommunikáció nem említi a Citrát, csak annyit, hogy a hidegkomlózás egyetlen fajtával történik, ami a fentebb említett ízjegyeket kölcsönzi a sörnek. A szintén SAB Miller tulajdonában álló Lasko mindenesetre Citrát használ az egyik tavaly piacra dobott lágeréhez, az íz- és aromajegyek leírása jól ráillik erre a komlóra, a bennfentes pletykák pedig szintén erősítik a gyanúpert, de hát ugye semmi sem biztos. Vagyis: a megtévesztően Citrásnak nevezett, hidegkomlós Dreherben a komló fajtája gyári titok.
A legfontosabb kérdés azonban még nyitva maradt. Hogy vajon igaz-e a címben szereplő állítás? A kóstolás után megnyugtathatok mindenkit, hogy még nem. A hidegkomlós Dreher maximum arra alkalmas, hogy egy rajzszöget verjen Citra halottas ládájába. A sör csak nagyon gyengén, laposan hordozza magán az újvilági aromakomlós jegyeket, alig-alig érdemel említést. Igen, lehet érezni egy kevés citrusosságot, ha nagyon akarom, belelátok egy macskafarknyi fenyőgyantát is és egy kicsit valóban különbözik a normál Dreher Classictól, de ezek olyan nüansznyi eltérések, hogy kár is rájuk pazarolni a szót. A hidegkomlós Dreher csak egy leheletnyi ráncfelvarráson átesett alapsör, ami nem igazán mutatja a Citra vadregényes jegyeit és sajnos arra sem annyira alkalmas, hogy a kicsit jellegtelen, silány bázisfőzetet feledhetetlenné tegye.
Ha már egyszer a Dreher nekiállt egy ilyen termékfejlesztésnek, nyugodtan lehetett volna bőkezűbben bánni azzal az aromakomlóval. A nagy dérrel-dúrral beharangozott komlóágyú pedig valószínűleg csak sallang, ezt az ízérzetet szinte biztos, hogy egyszerű aromakomlózással is el lehetett volna érni.
Úgyhogy a Citra nem halott. Vagy legalábbis nem sokkal halottabb, mint volt.
ezt a komlóágyút nem sok hazai főzde engedhetné meg magának, sokan csorgatják most erre a nyálukat sztem 🙂 aki meg megteheti úgy tűnik nem használja ki jól…
amúgy nem túl hideg a lager arra, h hidegkomlózzák ??? mmint személyes tapasztalatok és olvasmányok alapján (bár nincs egyértelmű konszenzus) 20 C fok körül lehet optimális a művelet, nem hinném, h felmelegítették volna a drehert emiatt…meg azt sem hiszem, h egy olyan cégnél, ahol inkább használják a minimálisan olcsóbb kukoricagrízt a maláta helyett, ott 2-3g/l-rel hidegkomlóznának.
sztem is citra, mert a kozel és a lasko is azt használ, és ezek a mamutok, mint a sab nem nagyon kísérletezgetnek…
amúgy meglepő módon egész értelmes komlókat is használ a dreher, nem hinném, h azok emiatt halottak lennének…bár ugye nem transzparensek ebben, tehát a rossz hírüket sem keltik 🙂
sajnos az amik „elkövették azt a hibát”, h nagyon sok jó fajta komló kerül(t) ki nagyon rövid idő alatt a piacra, és ha vmit vmiért felkapnak, az pár év alatt már ki is tud égni, unalmassá válik…egyébként hihetetlen, h ezt hogy csinálják, azért a fajtanemesítés nem egy párnapos feladat és ha azt nézzük, h a XX. sz vége óta mennyi fajta jelent meg, elképesztő…
az meg közröhej, h egy olyan sörnél ahol a komló a lényeg, nem említik meg a komló fajtáját. tavaly volt egy feszt, ahol az egyik vidéki főzde kijött egy új ipa-val. mivel nem ismertem, mielőtt rendeltem volna rákérdeztem, h milyen komlók vannak benne. a válasz: titok, találjam ki. hát azóta sem tudom, mert otthagytam őket.
@rambo13: Ha legalább kölcsönözhető lenne…
Ebből a rakétából nagyon sokat lehetne kihozni. Én is nehezen hiszem, hogy felmelegítenék a sört, de ebben semmi biztosat nem lehet tudni, csak annyit, hogy nem csak áztatás, hanem áramoltatás zajlik a HopRocketben. Hogy mennyi ideig, milyen mennyiség, milyen hőfokon, azt maximum tippelni lehet.
Az áztatási/áramoltatási hőmérséklet jó kérdés, én olyanokat olvastam, hogy ha a kész sör túl zöldséges. akkor a komlómennyiség csökkentése, valamint az áztatási idő mellett az is segíthet, ha alacsonyabb hőmérsékletű erjedő sörlébe teszi az ember. De erről a szakmabeliek biztos részletesebb felvilágosítást tudnak adni. Amúgy nemrég egy sörmester szakos srác mutatott egy tök jó amerikai thesis-t a hidegkomlózás témában (http://ir.library.oregonstate.edu/xmlui/bitstream/handle/1957/34093/Wolfe_thesis.pdf). Bár még csak kb. a negyedéig futottam végig, elég érdekes, viszont a hőmérsékletről kevés szó esik benne.
A Dreher által használt komlókról meg olyan nehéz nyilatkozni: a sörökből alig érződik ki, emellett meg ugye nem tudni, milyen arányban használnak extraktot és pelletet.
A linkelt pdf-t egyszer olvastam, házi sörfőzőknek a legfontosabb infó belőle szerintem az, hogy a mi hőfokainkon ami jellemzően 20-22 körül van nem kell egy meg két hétig áztatni a komlót mert a lényeg pár nap alatt kijön előlük, utána már csak a „rosszaság”, nekem pl. fűizű volt minden söröm amíg egy hétig áztattam. A nagyok akiknél ilyen infók keringenek, hogy két hetes dryhop meg ilyenek azok ilyen 15 fokon csinálják meg kiszedik az első hetit mikor belemegy a második.
A BA-n a jelenlegi top IPA-ba 4-5 napos dryhopot nyomatnak.
Azaz erősebb aromát nem hosszabb áztatással hanem több komlóval érhetünk el.
Na, ennek örömére vettem egyet. Valszeg tényleg Citra mert illatában, sőt még ízében is nyomokban fellelhetők jellegzetességei. De ettől még ez továbbra is csak egy híg, vizes gyári lötty, mely döntően pont ugyanolyan semmi mint a többi.