Hozzávalók
- 250 g vaj, kockára vágva
- 450 ml tej
- 400 ml zsíros tejszín
- 1 ek kukoricakeményítő
- 2/3 csésze barna cukor (Demerara)
- 2 ek kukoricaszirup vagy glükózszirup
- 1 rúd vanília
- 1-2 ek kávészem
- 1 mokkáskanál Maldon-só
A vajat világos, rozsdamentes acéllábosban feltesszük közepes lángra (sötét teflonedényben nem látnánk a színét). Időről időre megmozgatjuk, míg közepes barna nem lesz, az illata fel nem száll. Ez 8-10 perc is lehet. Lehúzzuk a tűzről, hagyjuk kihűlni. (Fontos, hogy a vaj ne menjen túl, ne legyen túl sötét vagy fekete.)
Vastag falú serpenyőben összekeverjük a tejet a tejszínnel. 2-3 kanállal kiveszünk belőle, külön tálban összekeverjük a kukoricakeményítővel, amit félreteszünk.
A serpenyő tartalmába beletesszük a kávét, a vaníliarudat, a cukrot és a szirupot, közepes lángon felmelegítjük, majd fortyogtatjuk, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. Körülbelül 5 perc múltán (vigyázzunk, nehogy kifusson a tej), hozzáadjuk a korábban félretett keményítős-tejes keveréket és összevegyítjük. Visszatesszük kis lángra, további egy percig kevergetjük, levesszük a tűzről.
A főzött tejes keveréket robotgében összekeverjük a már kihűlt barnított vajas alappal. Magas fordulatszámot használunk, közben ruhával lefogjuk a gép fedelét. Amikor egyenletes emulzió jött létre, hozzáadjuk a vaníliát, és még 30 másodpercig keverjük.
A tejes-vajas keveréket hűtőszekrényben pihentetjük legalább két órán át, de inkább egész éjszaka.
Másnap fagylaltkészítőbe tesszük, és elkészítjük. Az utolsó néhány percben adjuk hozzá a sót. Műanyagfóliával lefedve a fagylaltot tálalás előtt két órára mélyhűtőbe tesszük.
Megjegyzés
Van, aki tejport kever a vajhoz, így barnítja meg, és csak a leülepedő zaccot használja ízesítéshez.
A fagylalthoz adhatunk pirított diót vagy pekándiót, grillázst vagy karamellizált dióféléket.
