Az észak-olasz újhullámos sörbiznisz kicsit idősebb a hazai szcénánál és bár kevesebbet hallani róla Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne világviszonylatban. Sőt: a taljánokat hihetetlen kísérletezőkedv jellemzi. Bármilyen, helyben fellelhető alapanyagot képesek felhasználni a söreikbe és nem ragaszkodnak a szigorú stíluskeretek betartásához. Nem véletlen, hogy Sam Calagione és Garrett Oliver is vendégfőzött már Olaszországban.
Pár napja viszont olyanba darabba futottam bele, amihez hasonlót ritkán látni. A Birra Toccalmatto nevű kisfőzdét 2008-ban alapította Bruno Carilli egy mindössze 550 literes főzőházzal. A fejlesztések ellenére a Toccalmatto a mai napig az tudott maradni, ami eredetileg is volt: egy limitált szériás különlegességekkel operáló manufaktúra, szinte kizárólag a helyi piacra koncentrálva. Carillitől korábban sem állt messze a sörfőzés, hét évet húzott le a Carlsbergnél mint logisztikai menedzser. Ott szerzett kapcsolati tőkéjét a mai napig kamatoztatja, a sörfőzés mellett különleges maláták és komlók viszonteladásával is foglalkozik.
(Érdemes végignézni a főzde honlapját, a sörök címkéi ugyanis elég nagy hasonlóságot mutatnak egy szintén innovatív, hazai kisfőzde grafikáival. Ha nem lenne egyértelmű, megoldás itt.)
A Birra Toccalmato Jadis névre keresztelt főzete egy brit és amerikai komlókkal főzött belga búzasör, amihez ráadásként került egy kevés, a főzde tőszomszédságában termő Fontana szőlő is.
Meglepő megjelenés, lehengerlő kezdés. Az üvegből halványrozsda, rózsaszínbe hajló ital bújik elő, ami levegős, de ehhez képest tartós habot fejleszt. Szinte szétrobban a gyümölcsös aromakarakterektől. Vadcseresznye, sárgadinnye, gránátalma és datolya kering a levegőben egy határozott, pezsgős jellegű érzettel. A korty szintén érdekes utat jár be. Adva van egy friss, fiatal, roséboros kezdés, likőrős és sárgadinnyés mellékzöngékkel, enyhébb, de éles karamelles jegyekkel, majd a végefelé az egész átmegy egy száraz, savankás zárásba. A nyers búza és a bécsimaláta végig jelen van, kifejezetten jó koktélt alkotva. Noha hozzávalónak csak belga élesztő volt feltűntetve, egészen biztosan van egy adag pezsgőélesztő is a dologban. Ennek tudható be a hangsúlyos, de apróbuborékos élénkség és az elegáns fanyarság.
A Jadis mindent összevetve szenzációs. Külön-külön, részekre szedve és összhatás tekintetében is nagyot alkot, egy olyan határsör, amiért érdemes ellátogatni a főzdébe, ha arra jár az ember.
Újhullámos olasz sörökről pedig lesz még szó, méghozzá olyanokról, amiket Budapesten is be lehet szerezni.
UPDATE: Szakértő kolléga jelezte, hogy voltak a bécsi Craft Bier Festen. A palackot én is Ausztriában vettem, úgyhogy érdemes a szomszédainknál keresni a Toccalmatto söreit. Hátha.
