Az év végére érkezett még egy egykomlós IPA. A Rothbeer-féle Bakancslista első két darabja olyan témákat dolgozott fel (Sorachi Ace és Pacific Gem), amivel azelőtt nem nagyon találkozhatott a magyar publikum. A cirádás kuriózumstart után viszont jött három amerikai komlófavorit, a Simcoe, az Amarillo és a Citra, amik ugyan mind szépek és precízek voltak, de valahol megtörték a Bakancslista lendületét. És valahogy hasonlóan gondolták ezt a vásárlók is, Róth Zoli ugyanis azt mondta, hogy eddig a legsikeresebb darab minden kétséget kizáróan a Sorachi Ace. Abból fogyott a legtöbb és most is az a legkeresettebb. Ez pedig jó jel. Mutatja, hogy nyitunk az új felé még akkor is, ha a régi, bejáratott járgányok itt parkolnak a veranda előtt.
Jól veszi ki magát, hogy a mainstream irányváltás után a Bakancslista legújabb darabja visszatért a gyökerekhez. Ismét újdonság, ismét kísérleti darab, újra egy olyan komló, ami ritkán látott vendég Európában. Az Ella a Galaxyhoz hasonlóan egy ausztrál és egy német komló keresztezéséből jött létre. Ebben az esetében az apa a Spalt és a leírások szerint karakterében sokkal többet hordoz a nemeskomlós jellegekből, mint a Galaxy.
Az Ella elsőre érdekes, sokrétű komplexitást hoz. Egyrészt fellelhető egy virágos, nemeskomlós jelleg és egy szép, szárazabb fűszeres vonal, amihez betársul a maracuja és egy kevés mangó. Nevető harmadikként meglepő módon megjelenik egy enyhe földesség, valamint sajnálatos módon egy kis főtt zöldség és jódos, gyógyszeres érzet is.
Bár kicsit ellentmondásosnak tűnt az aroma, a korty kifejezetten üdítő lett. Az íz szintén elég összetett és több komlótörzs jegyeit hordozza magán. A kellemesen édes, kiegyensúlyozottan karamelles malátaágyon jól belőtt keserűséggel egyszerre nyílik elő a mangó, a vérnarancs és a nemeskomlós jelleg, majd érkezik sorrendben egy enyhe gyantásság és egy kis rágógumis, tuttifruttis jelleg. Érdekes egyébként, hogy az erősebb trópusi gyümölcsös karakter kicsit ellentmond a karakterleírásoknak. De összességében jól áll neki. Az utóíz szép, kitartó, könnyeden virágos, gondolatnyit vérnarancsos és kifejezetten mangós.
Az Ella újra érdekessé tette a Bakancslistát. Még ha az aroma nem is teljesen hibátlan, az íze van annyira komplex, hogy az összképet emlékezetessé tegye. Kísérletezőknek és azoknak, akik unják a tucat IPA-kat kötelező darab.
