A környezettudatos sör egy nagy kérdőjel. Egyáltalán mitől környezettudatos? Egyezmények és az egységes feltételrendszer hiányában a meghatározást elég tágan lehet értelmezni. Igazából elég, ha az adott sör története bármilyen módon kapcsolatba hozható a környezetvédelemmel, akár csak a termékmarketing szintjén is. A green vagy eco-freindly beer megnevezéssel egyre gyakrabban lehet találkozni, és szerintem nem vagyunk messze attól, hogy a magyar megfelelők, átiratok is megjelenjenek. Nyakunkon a természetbarát sör, és mivel az őszi Főzdefeszt is szorosan összefonódott az európai autómentes nap programjaival, talán időszerű is erről beszélni.
A sör ökológiai lábnyoma
A sörkészítés folyamata mindennek mondható, csak környezetkímélőnek nem. A természet erőforrásait komolyan igénybe veszi és a sörfőzdék az önfenntartó működéstől a legtöbbször fényévekre vannak. Egy liter sör készítése a takarékosabb gyáraknak is nagyjából négy-öt liter vizet igényel, ami első hallásra nagyon pazarlónak tűnik, pedig nem az. Mert vizet ugye nyilván nem csak a sörléhez közvetlenül, hanem a tisztításhoz, a hűtéshez is használni kell. És ez még nem minden. Az egyik legnagyobb mamutsörgyár, az SABMiller számítása szerint ha az alapanyagtermesztéshez felhasznált vízmennyiséget is figyelembe vesszük, akkor egy liter kész sör teljes vízigénye majdnem kétszáz liter is lehet. Ebbe nyilván beleszámolják az öntözővizet is, de ettől függetelenül figyelemreméltó adat.
A cefrézés, a máslóvíz melegítése, a komlóforralás, a különböző szivattyúk, illetve a hűtőberendezések működtetése rengeteg energiát igényel. Az American Brewers’ Association számításai szerint a sörkészítés hordónkénti kombinált energiafelhasználási mérlege (áram- és gázfelhasználás együttesen) 50-66 kWh.
Érdekes adatokat találunk a megoszlásra vonatkozóan is. A nagy gyáraknál az elektromos energia legnagyobb része a hűtőredszerek működtetésére és a csomagolási folyamatokra fordítódik. A földgáz esetében más az arány, a felhasználás majd fele a főzőházakhoz köthető. Az energetikai statisztikákat tartalmazó részletes dokumentum itt található.
Mindenemllett nem szabad megfeledkeznünk a sörösdobozok és üvegekről, mint kommunális hulladékokról sem. A szelektív hulladékgyűjtés ugyan egyre több országban válik gyakorlattá, de ehhez olyan emberek is kellenek, akik erre hajlandóságot mutatnak. Mert ugye nehezebb a papírt, a műanyagot, az üveget külön gyűjteni, mint egyberakni a többi szeméttel. Pedig az előre szelektálás nagy segítséget nyújt a későbbi újrahasznosításhoz is. Egy sörösdoboz lebomlása a természetben nagyjából száz évet vesz igénybe, egy sörösüvegé pedig még ennél is jóval többet. Ezen adatok birtokában érthető, hogy miért is lenne fontos a lehető legtöbbet visszaforgatni hasznosítható matériává.
Pozitív példák
A környezettudatosságot egyre több sörvállalat tűzte ki céljául. Nem utolsósorban a reklámereje miatt is. Az alábbiakban néhány példán keresztül mutatnám be, hogy milyen eco-friendly csapásirányokat követnek manapság a sörfőzdék. Van köztük néhány egészen egyedi megoldás is.
Az egyik legkönnyebben megoldható hulladékhasznosítási kérdés a cefrézés után megmaradt törköly sorsa: a főzdék a környékbeli állattenyésztőknek adhatják az egészet. Ezt a gyakorlatot követi hazánkban is szinte mindenki. A csere mindkét félnek jó: a sörfőzdéknek nem kell a melléktermék elszállításával bajlódniuk, az állattartók pedig olcsóbban jutnak takarmányhoz. Egy olyan helyen viszont, mint például Alaszka, már önmagában a törköly elszállíttatása is komoly gondokba ütközhet. Az Alaskan Brewing Co. egy egészen egyedi, saját megnevezésük szerint “Beer powered beer” – technológiát fejlesztett ki, aminek a lényege, hogy a maradék törkölyt bioüzemanyagként hasznosítják. Az így megtermelt energia hetven százalékkal csökkentette a főzde havi kiadásait és számításaik szerint a teljes fejlesztés költsége öt éven belül meg fog térülni.
Többen vannak, akik a megújuló energiaforrások kiaknázásával próbálkoznak. Az egyik prominens tengerentúli főzde, a Brooklyn Brewery a mozgalom egyik élharcosa. A Garrett Oliver nevével fémjelzett üzem az energiaellátását 100%-ban szélenergiából fedezi. Bár saját bevallásuk szerint meglepő módon még növekedtek is ezáltal a havi kiadásaik, a környezetvédelmet fontosnak tartják, nem érzik ablakon kidobott pénznek a fejlesztési költségeket.
A Sierra Nevada Brewing Co. nem véletlenül nyerte el 2010-ben a “Green Business of the Year” címet az USA-ban. A gyár szinte teljes tetőszerkezetét napkollektorok fedik, amivel energiaellátásuk nagy részét fedezni is tudják. Ezen kívül a termelődő szennyvizet maguk tisztítják és használják fel a saját tulajdonú gabonamezők és komlóültetvények öntözésére.
Szintén teljes egészében megújuló energiaforrások felhasználásával működik a kanadai Steam Whistle Brewery is. De nem álltak meg ennyinél. Az üvegeikre tamponnyomással készítik a címkéket, egyáltalán nem használnak papír alapú label-t. Mindenfajta termelt hulladékot gyáron belül újrahasznosítanak, a sörösüvegeik kellő fertőtlenítés mellett átlag negyvenöt újratöltést is kibírnak. Ezen felül van egy elektromotorral működő Chevrolet pickupjuk is, amit promóciós céllal minden nyilvános rendezvényükre magukkal visznek.
A gazdaságosabb vízfelhasználás érdekében leginkább a nagyobb sörgyárak tettek lépéseket. Az SABMiller 2015-re el akarja érni, hogy 1 liter sörhöz csak 3,5 liter vizet kelljen közvetlenül felhasználnia. Ezt egyébként az osztrák Stiegl állítólag már 2013-ban elérte és ezzel a világ egyik legjobb vízfelhasználású főzdéje lett. Hasonlóan a 3,5:1-es arány környékén tart az ABinBev legtöbb gyára is. Azonban ahogy a cikk elején is említettem már, a közvetlen főzés során felhasznált víz eltörpül a nyersanyagtermesztés során felhasznált vízmennyiség mellett, így a jövőben valószínűleg ezen a nyomvonalon is kell majd technológiai fejlesztésekre áldozni.
A természetes ivóvizek megőrzése érdekében viszont nemcsak a vízfelhasználást kell csökkenteni, hanem a szennyvíz mennyiségét is, esetleg azt már gyáron belül tisztítani kéne. Ezirányban kötelezte el magát huszonhét amerikai kisfőzde, mikor közösen aláírták a Brewers for Clean Water nevű nyilatkozatot. Az alapítók megegyeztek, hogy csökkentik vízfelhasználásukat és a vízbe kerülő szennyezőanyag-kibocsátásukat is. Noha számszerűsített vállalások egyelőre nem hangzottak el, a kezdeményezés mindenképpen díjazandó.
Arra is találunk példát, hogy maga a kész sör hordoz környezetvédelmi üzenetet. A Peekskill Brewery októberben dobja piacra a Lucky Sturgeon nevű sörét, amit a Hudson folyó egy kihalófélben levő tokhaláról neveztek el. A Peekskill a sör teljes bevételét a Hudson folyó tisztántartásáért harcoló Riverkeeper csoportnak fogja adni. De ha már a címkéknél tartunk, az amerikai Monadnock papíripari cég 100%-ban újrahasznosított hulladékból készít sörcímkéket.
A környezetmegőrzési törekvés nemcsak hasznos, de egyfajta jövőbe mutató társadalmi üzenet is. Bár a zöld projektek rövid távon nagyobb beruházásoknak tűnhetnek, sok példa mutatja, hogy belátható időn belül megtérülhetnek a befektetett költségek. Emellett a fogyasztók is sokat tehetnek a környezetterhelés csökkentése érdekében. Ha mással nem, legalább annyival, hogy a szemeteket nem az út szélén hagyják.
Források és cikkek a témában érdeklődőknek:
Környezetbarát sörfőzdék
A sörfőzdék vízfelhasználása
Vízfelhasználás-csökkentési törekvések
Beer powered beer
Brewers for Clean Water
Hulladéktípusok lebomlási ideje
akkor csak rövid összefoglalásképpen: a nagy sörgyárak sokat áldoznak rá, hogy minimalizálják az 1 liter sörre jutó direkt vízfelhasználást és ebben nyerők is; emellett viszont az indirekt vízfelhasználás (i.e árpa, komlótermesztéshez szükséges víz) sokkal nagyobb, mint direkt…most vegyük még figyelembe, hogy egy nagyüzemi láger, mind komlóból, mid malátából sokkal kevesebbet tartalmaz, mint egy nagybetűs, igazi SÖR és kérdezzük meg: akkor most hogy is van ez?!? igyunk inkább borsodit, mert annak az előállításához összességében kevesebb víz kellett, mint egy angry beast-hez? HAGYJUK MÁR AZ ILYEN DEMAGÓG, KORLÁTOLT ÍRÁSOKAT, AZ ISTEN SZERELMÉRE!!!! Aki a vízen akar spórolni, hogy a környezetet védje, az igyon vizet, ne sört és az a legjobb mindenkinek!
Kedves @alehunter!
Keretik a bejegyzest komolyabban vegigolvasni, mert egy szo nem esett nagyuzemi sorkampanyrol. Ez a cikk kornyezetvedelmi torekvesekrol szolt, amugy tele amerikai kisuzemi fozdek probalkozasaival.
Az, hogy a kornyezetvedelem, mint tema felmerul, nem demagogia. Ezt fel lehet fogni figyelemfelhivasnak is, ha mas hatasa nncs, mint hogy valaki kidobja a szemetet, szelektiven gyujti a hulladekot vagy odafigyel a vizfelhasznalasara, az szerintem annyira nem nagy baj. Es azert ha egy nagyuzem csokkenti a vizfogyasztasat, az szerintem kornyezettudatos lepes, fuggetlenul attol, hogy jo vagy igenytelen sort keszit-e. Amugy ezen az oldalon meg nem nagyon szerepelt olyan iras, ami igenytelen sorok fogyasztasat promotalta volna, a jovoben sem fog, ugyhogy nem nagyon ertem a tisztelt kommentelo kirohanasat.
Az en allaspontom nagyuzemi/kisuzemi temaban: http://www.gaultmillau.hu/mese-habbal/vallvetve-vagy-elveszve
idézek a „cikkből”: ” gazdaságosabb vízfelhasználás érdekében leginkább a nagyobb sörgyárak tettek lépéseket. Az SABMiller 2015-re el akarja érni, hogy 1 liter sörhöz csak 3,5 liter vizet kelljen közvetlenül felhasználnia. Ezt egyébként az osztrák Stiegl állítólag már 2013-ban elérte és ezzel a világ egyik legjobb vízfelhasználású főzdéje lett. Hasonlóan a 3,5:1-es arány környékén tart az ABinBev legtöbb gyára is”
kéretik a kommentet is komolyan végigolvasni, mert lehet, hogy mégsem a kommentelőben a hiba: ha a vízfelhasználás érdekében a nagy sörgyárak tettek leginkább lépéseket, valamint a nagy sörgyárak hulladéka az, aminek az előállításához értelemszerűen kevesebb víz kell, akkor abból hogy nem az jön le, hogy ők védik a környezetet?
aki környezetet akar védeni, az ne igyon 20-30% eredeti extrakt tartalmú söröket, mert azok előállításához értelemszerűen több víz/energia kell!
Fenntartom tehát: hagyjuk ezt a demagóg marhaságot! aki jó sört akar, az fogadja el, hogy ennek előállítása igenis környezetkárosító, vagy igyon inkább vizet.
@alehunter: Nem akarom sokáig ragozni ezt. Csak azért nem megemlíteni egy környezetvédelem érdekében tett lépést, mert azt egy nagyüzemi gyár csinálta, az szerintem teljesen hülyeség. Igen tettek néhány pozitív lépést (privát vélemény, de szerintem inkább gazdaságipolitikai, mint környezetvédelmi indokból). Az általuk előállított sör más dolog. De a cikk nem is arról szólt, hogy emiatt majd az ő söreiket igyuk.
És szerintem az sem olyan nagy probléma, ha valaki sörök kapcsán arról is olvas, hogy mennyi víz szükségeltetik az előállításhoz, vagy hogy hol tart napjainkban a víz:sör arány. Ettől még mindenki azt iszik, amit szeretne. Én is a jó söröket iszom, annak tudatában, hogy ezeknek a kisfőzdéknek jelenleg sokkal nagyobb problémáik is vannak, mint a vízfelhasználás mutatóinak mérséklése.
A cikk sokkal inkább egy felhívás, hogy a vízigény csökkentésén érdemes elgondolkodni. Kötve hiszem, hogy a fogadd el vagy keress mást gondolatmenettel bárki is eljutott volna a törköly, mint bioüzemanyag vagy a szélerőmű ötletéig.