Tulajdonképpen zöldségféle, a nagyközönség gyümölcsnek tekinti, lényegét tekintve hordozható ásványvízforrás. Élénkíti a veseműködést, hatékony köszvény s reuma ellen, általánosságban ajánlott rákmegelőzésre.
Sárgadinnyekultúrák már négy és félezer éve léteztek Afrikában, majd, majd Egyiptomban és Perzsiában is, innen terjedtek el a Közel-Keleten s a Földközi-tenger egész vidékén, majd a spanyolok a 16. században Amerikába is elvitték.
Gasztronómiai felhasználásáról a római korból származik az első komolyabb írásos emlék. Mivel a régi időkben még nem volt annyira édes, mint a mai nemesített változatai, a rómaiak gyakran erjesztett halszósszal (garummal) és ecettel ették – salátának.
Apiciusnál megtaláljuk az édesített jeges sárgadinnyelevest is, mely recept – kicsit átalakítva – így fest: a dinnye felének kipréselt levét aszúborral, mézzel, citrommal ízesítjük, egy további dinnyerészből készült pürével sűrítjük. A maradék dinnyét kockára vágva vagy gömbbé formázva beletesszük, végül mentalevelet adunk hozzá, és lehűtjük.
Adhatunk mellé – szintén Apicius nyomán – töltött datolyát. Ehhez kivesszük a datolya magját (ha tudunk frisset szerezni, az a legjobb), s helyébe durvára vágott, törött borsos diót töltünk. Meghempergetjük sóban, majd meleg mézbe mártjuk.
A reneszánsz korában vált ismertté egy különlegesen édes dinnyefajta, melynek húsa mély narancsszínű, s melyet eredetileg valószínűsíthetően itáliai szerzetesek nemesítettek
Örményországból hozott magokból a pápák nyári rezidenciáján, Cantalupóban. Más források szerint a kantalup-dinnye a dél-francia Cantaloup faluról kapta nevét.
Az azóta híressé vált kantalupon kívül a világ piacain ma már legalább 500 fajta van jelen – a híres charentais-től az ogenig, a cukordinnyétől az ananászdinnyéig, a gaia és a zöldbelű fajtáig –, melyeknek eléggé eltérő a cukortartalmuk, így konyhai felhasználásuk is.
A kevésbé édesekből a franciák készítenek például bundás dinnyét. Az édesebb fajtákat szívesen teszik koktélba: a jeges dinnyepürét kevés sherryvel, borral vagy pezsgővel felöntjük, s kész a koktél.
Ha tört jéggel, fehér rummal, kevés sziruppal és zöldcitrom levével mixeljük, kész a dinnye-daiquiri.
A világ egyik leghíresebb dinnyeétele a sárgadinnye levegőn szárított sonkával. A „prosciutto e melone” a sós és az édes ízek tökéletes házassága.
Ennek egyik továbbgondolása az alábbi nyári leves, melyet Gérard Depardieu tálalt fel a salzburgi Ikarus étterem augusztusi vendégeinek 2008-ban.
Hideg dinnyeleves sonkával
Hozzávalók
- 300 gr görögdinnye
- 300 gr sárgadinnye
- 200 gr koktélparadicsom
- 8 bazsalikomlevél
- 8 tárkony levél
- 4 cl olívaolaj
- 3 ek vörösborecet
- só, cayenne-bors
A hozzávalókat 5 percig erős gépben turmixoljuk, leszűrjük, ízesítjük, majd a hűtőszekrénybe tesszük.
Garnírung
- 12 koktélparadicsom
- 60 gr görögdinnye
- 60 gr sárgadinnye
- 6 vékony szelet Pata Negra (San Daniele vagy pármai) sonka
- 12 édesvízi vagy garnélarák
A paradicsomokat nyolc részre vágjuk, a dinnyékből gömbölyű zöldségvájóval kis gömböket formázunk. A dinnyegömböket és a paradicsomnyolcadokat tálalás előtt 5 perccel kevés sóval és olívaolajjal marináljuk, hűtőszekrénybe tesszük.
A sonkaszeleteket sütőpapírra téve 6-7 óráig 80ºC-os sütőben szárítjuk. (Alternatív megoldás: a sonkaszeleteket vékony csíkokra (julienne-re) vágjuk.
A páncéltól és bélcsatornától megtisztított garnélafarkakat két réteg átlátszó fólia között sima felületű klopfolóval vagy nehéz lábossal 2-3 mm-esre lapítjuk. Tálalásig hűtőszekrénybe tesszük.
Tálalás
A levest 4 mély tálkába töltjük. A dinnyét, a paradicsomot, a lapított rákokból vágott szeleteket elosztjuk a levesben. Megszórjuk a sonkacsíkokkal (vagy a szárított szeleteket mintegy vitorlaként helyezzük rá).
Sült dinnye fagylalttal
A sárgadinnyét felvágás előtt forró vízzel alaposan megmossuk, majd 3-4 cm vastag cikkekre vágjuk.
Nagy teflonserpenyőt közepesen nagy lángon felmelegítünk, két evőkanál vajat adunk bele. Mikor egész enyhén már megbarnult, beletesszük a dinnyét, s mozgatás nélkül hagyjuk barnulni. Mikor szép aranybarna, megfordítjuk, s a másik oldalon is megsütjük.
Kivesszük, alufóliával lazán letakarva melegen tartjuk.
Mártásnak besűrítünk kevés portói bort balzsamecettel. Vaníliafagylalttal tálaljuk.
Készíthetünk hozzá „ropogóst”: 4 réteg rétestésztát (vagy filotésztát) vajjal megkenünk, cukorral meghintünk. Csíkokra vágva 20 percre 180ºC-os sütőbe tesszük.
kapcsolódó témák: dinnyehéj szirupban, marslakó
